Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- ?c A "horhó", *horhós" /de így isi"horhos*/ — leginkább caak katonai tereptani kifejezésként használt szavak is a Hőr-völgy oze rtf terepal akii

1 atokra vonetkoznak. A "Hőr" sz6 *mály hegyi út", "kát hegyoldal között szoros át", "szakadékos hegyoldalba vájódott meredek út" jelentésére vonatkozik aa egyik "A Nyelvőr postája* is /37.S 150-159./. Egy szómagyarázatból kiderül /26.x470-471./, hogy a "bor-" igető a XT7I. század végére a XXIX* századi "hurp*-ból fejlődik. Szerző is egy családba sorolja a *horpács*-ot /l280-ban jelenik meg előazör írásban/, a "Horpó* helyaé mevet /1297./, a "horpálni", "horpasztani", "horpanni", "horpni* ifiket, a "horpágy*-ot, asii kis völgyet, raélyutat jelent, stb. A Hór-völgy alsó, még hegyeégi szakasza nevezetes földtani vonalat is kijelöl a Perpác és a Füzérkő között, mivel jobb partján ugyan még keskeny mezozoos mészkőeáv kíséri, de azontúl megjelenik a nyugatról ke^et felé, a fiatalabb triász-időazaki szürkémészkőre rátolódott feleS-karbon-időszaki sötét agyagpala, míg a Hör-völgy bel oldalán ezéles sávban húzódik /Tapdlcafürdőig/ a máeodkori mészkő, amelyet c&efc pala- és paleovulkáni foszlányok szakítanak meg. A "Hór" szavunk egytagú, régi szó. Hozzá hasonló, ómagyernek látszó ezét r>ég majdnem ötvenet gyűjtöttem ö^sze a vií sgált területen: 1./ Bál /-kő/, ismeretlen eredetű 2./ Cükk /Pikk/, honfoglalás előtti török 3./ Cser- /-es, -tő, stb./, azláv 4./ lal

r i>al

l /hefrv. hegyoldal/, ismeretlen 5./ Pé

l /hagy, hegyoldal/, honfoglalás előtti csuvasoa török 6./ Dó

c /hegy/, ismeretlen 7./ Fa /összetételben : hegy/, finnugor 8./ Fa

r /hegytető/, finnugor 9./ Fénv /Fenő-kő/, finnugor 1°./ -fő /CBUCB| forrás* , finnugor 11./ Cvő

r /közser/. honfoglalás előtti csuvasos türok 12./ Gyfl

r /heay/. honfoglaláa előtti CSUVBSOS török 13./ -há

t

r finnugor / 14./ r /'patak, völgy, víz/, finnugor 15./ Juh

/-akol

f -kosár/, finnugor 16./ Kác

s /kbTséíVf szláv vagy finnugor 77./ Ki

s /ötszetételben/. honfoglalás előtti török 18./ Koc

q /tető/

T ia eretlen, de valószínűleg magyar 19./ Kő /hegy, szikla, aziklacsoport, barlang/, finnugor 20./ Sut /csúcs/, hangfestő, illetve mozdtfS&tfestő /?/ 21./ Kua /hegy/, török 22./ Kjj[£ /hegy, forráa, völgy/, honfoglaláa előtti török 23./ -le

n / szóösszetételben : hegy, hegyoldal/, sz'áv /textilnövény/ 24./ Lejs. /hely, orom, stb./, ugor 25./ Lö

k /völgy, patak, h*gy/, finnugor 26./ i u

k. Ivü

k. lik /barlang/

r finnugor 27./ mák /összetételben : hegy, forrás/, szláv