Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 17 mélyebb, sárosabb helyeken hen.pe

regtek" nondták az öreg biikkzsérciek. Vegyis: "dagonyáztak" /dögönyözték magukat/. A "disznó" szavunk csuvasos jellegi! ótörök jöveványszó /10.:64C-C47./» a "tanya" szavunk északi szláv eredeti 3300./, a "folyás" pedig a bizonytalan eredeti, de Ősi "folyik" szavunkból van /10.:943-944./. - Hosszú, körülményes, régi elnevezés. Középkori okleveleinkben tucatjával találunk 2-5-4 szóból összeállt földrejzi neveket. /sAmikor a liptói-medence XIII.-XIV. századi történetiföldrajzát dolgoztai* fel az 1930-as években, igen sok, a fentihez hasonló magyar nyelvö földrajzi nevet találtam.:/ 41./ Dóc /258 W : Bükkzsérctől délkeletre, a hatalmas, aszimmetrikusan kiemelt Gy3rhegynek e^y kis nyugati csücske a íizoros-patak felé. Nyugati lejtőjén értékes építőkő-bánya van. A "duc" = "dóc" szó kinövést, a kenyéren gyürkét is jwlent /1Q:£8W. Itt a Győrhegynek egy nyugati "kinövése" : 10 méterrel magasabb a nagyobb kiterjedés^ Gyárhegynél. A kenyér gyürké-jét "ducc"-nak is nevezik, de van Dóczy családnév ie, Dóc településnév Csongrád negyében, az egykori Pallavicini-birtokon, Sövénytiáza és Sándorfalva között. S talán ez a Csongrád megyei "Dóc" név segít a dél-bükki "i óc" szó jelentéséhez. A XIX. század 50-es éveiig Sövényháza térségében majd egy tucat virágzó törpeközség keletkezett: bérlők, dohánykertéagek, szőlőtermelők, zöldségtermelők Ezek a törpeközségek : Alsópusztaszer, Anyás, Baks, Bánomhe^, Dóc /Dócsv', Hantháza, Homok, síróhegy A települések kivétel nélkül- és természetszerűleg - árvízmentes szinten, kiemelkedő terepen keletkeztek és ezt a tényt n^vük ie kifejezi néhány esetben. - Pusztaszer a Tisza több méterrel lentebb elterülő allúviumára néz. Anyás ugyan egészen az élő Tisza mellett települt, aii-íg őrgróf Pallavieini szót ntm verette házait, de kiemelkedő "hát"-on épült a község. B térségben hat /C/ B e k s elnevezést} árvízmentes, vagy legalább is valamennyire kiemelkedő terület van. A mai Baks község Mindszenttel szemben szintén árvízmentes szinten van, neve valószínűleg a " ak" szóból ered /ld. a bakhátas szú 16mávélést is !/. íjgópen beleillik e településsorba a Csongrád megyei Dóc község neve is :árvízmentes szinten, kiemelkedő t'rségen telepalt község /:"Cson.r^t)tl negye természeti fö'drajzi viszonyai" c. tanári szakdolgoz atorrból 1937.:/. 42./ "lőherv /534 W íBükkzsérctől közvetlenül északkeletre, a Cseresnyés-patak bal partján, a Pusztahugy és a Tehénlápa között. A református templom északi falánál halad a dűlőút nagy kanyarulattel a Pusztahegy nyugati szálén fel az Ulőhegy keleti szélére. Felső-karbon-idő ez aki pala, önnél fiatalabb homokkő és mészkő található itt felfelé haladva. A falusiak szerint -A nagy hegyek