Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

szaki vulkáni tufát találják : jól faragható bányanedves állapotban, azonban erősen nedvszívó, ezért erősen kell szigetelni a házfalakat. II "kőporkő-bányá"-tói tji. kb. 450 m után elérhető a Bogács-Noszvaj-i fflílút délnyugat felé, északkelet felé pedig CO0 m-re a Bogács Bükkzsérci műút. így könnyen, gyorsan, viszonylag olcsón szállítható a környező községekbe a "kőporkő". Bükkzsércen a réti és új házak többsége is ebből épült. Ma jellegzetes kép Bükkzsércen : lebontásra váró 100-150 éves házak, vagy éppen a bontás folyamatában fényképezzük le ezeket, — mentve , ami menthető a régi népi építészetből, s már rakják le a régi ház mellé az "ábrahámkai követ" az új, mociern ház építéséhez. Lgy-egy hatalmas, faragott vulkáni tufa kitesz 6-8 téglát is. A tufa mikropórusos, jó szigetelő : télen neu hideg, nyáron viszont hílsen tartja a szobákat. Sajnos, a habarcsot aztán különféle színekre festik és így vakolják be a falakat : tarkák, rikítók, nemegyszer fájdalmason ízléstelenek, de így van ez orsságszert* nálunk, s ha szólunk: megneheztelnek A Szoros-patak vastag üledékébe sok víz leszivárog, így nsgyobb távlatban -— megnehezíti a víztároiáa megoldását. Mert tji. a jövő útja csak ez lehet : víztárolás, öntözés, még ilyen kis faluban is, ha állni akarjuk a versenyt mezőgazdasági termékeinkkel a világpiacon. Néhány hegységünkre már elkészítették a regionális, illetve körzeti víztárolási-öntözési tervet, lassan halad a víztárolók megépítése is. Tájképileg is kedves a szemnek a Szoros-patak két oldalán húzódó, lankás lejtőjö, féloldalasan kiemelt kis rögök 1itványa. Ezek nem okoznak komolyabb köziedési nehézséget a termelőszövetkezetek, erdőgazdaságok és földművesszővetkezetek tehergépkocsijai részére. /:Kőfejtő közelebb is van Bükkzsérchez, egyet a "Patkóhegy" címszó alatt leírtam, a másik az Alaóhegy déli és a Dóc északi találkozásánál. Ez is miocén időszaki vulkáni tufa, cspk színben, porladékonyságban, higrofilitásban és nyomó*»ilárdségban különbözik az előbb leírtaktól.:/ ./ Szurdo

k : A bükkzsérci népi magyarázat elképesztően hibás :"A szuroktól kspta a nevét". - A falutól délkeletre van, tulajdonképpen a Cserépfaluból Bükkzsércre vezető müútnak egy mélyebb, bevágáaoa része, igen meredek útrész ez a Nyom ihegy és a Pusztahegy között. A frász majd kitör, amikor itt "húz le" a faluba a fiam motorjával, s természetesen én is ott ülök hátul. A "szurdok" szavunk a vitatott eredeti "szorítani" főnévi igenév "szor-" tövének származéka /3.1294. és 290./. A magyar középkorban már szereplő szavunk. A "Szurdok" észski oldslán saőlő-gyümöl-