Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 82 178./ Szoroa-nata

k :Bükkzséretől nyugi tre folyik északnyugatról délkelet felé, Bogácson ömlik a Hór-patakba. A "Szoros" szövünk személynévként már l08f-ban előfordul, a bizonytalan eredetű "szorítani" igénkből származik /3.*294./. A XII. században már haszy nált "patak" szavunk szláv eredetű /3.:237«/. A "Szoros-" szé megtévesztő, mert a Szoros-patak forrásterületét leszáffítvs alacsony, inkább dombszerí hátak között folyik, de keskeny /

= szoros/ a völgytalpa, ezért lett Szoros-patak. Párhuzamos a bükkzsérci Cseresnyés-patakkal, a Hér-pat«k Kis-rét—Cserépfalu-i szakaszával ás általában mindeu délre futó völggyel. Ezek a völgyek eg^agyjábél észak-déli irányú törésvonalbon keletkeztek, esetleg szurdok szerű völgyeiések anteosdens keletkezéssel vagy a kettő komplexeként tektonikus preformál taággal, bár maga ez antecedens folyamat is összefügg a belső erőkkel. A dél-bükki patakok, lápák, völgyek neve három csoportba osztható, a három csoport időrendi sort is jelent a nevek kialakulásában. Az első csoport a nagyobbik részben egytagú szavakbői alkotott nevek csoportja. Igen régiek, részletesen írtam ezekről a "Ilór-patak" címszónál. A patakok, völgyek, lápák egy kisebbik csoportja már a magyar középkorban keletkezett a keresztény nevek és a kereszté^ egyházi ^ szervezet elterjedésével : Barát-, Apát-, Orbán-, Tamás- , Miklós-, Lomport-, Péter-, Cerzseny-, Baláza-, Boldogaaszony, atb. /Utóbbi nem azonos a két világháború között felülről sugalmazott elnevezéssel !/. A harmadik csoportba tartozó nevek már foglalkozásokat, az erdő rendjét, fáit, természeti földrajzi tulajdonságokat tüntetnek fel: SzánéJgető-völgy, Vadalmás-lápa, Vereskő-völgy, Konheverős-völgy, Korlát-lápe, Cseresnyés-patak, Rakottyás-völgy, Zsindelybánya -lápa, stb. Ezek részben még a középkorban keletkeztek, Ce van néhány újabb keletkezésű is. Síiért e második ceoporttól van kevesebb név 7 i»ert már "foglaltak" voltek a felszíni formák, völgyek, lápák, előbb megkapták nevüket. A Szoros-patak völgyének főleg Bükkzsérc, Noezvaj ós Bogács községek helyi mezőgezdasági termékszállításában volt és vsn nagy szerepe, mivel mind keletiül, a Mikéről, Alsóhegyről, Dócról, Cyíirhegyről, Abrahámkáról, mind nyugatról, a Kerekdoctbról, C

8ókástetőről, Tekenőhátról, Ortványról, Cseresről a Szoros-patakhoz tartanak a dűlőutak. Főleg középső szakasza némileg kiszélesedik és jő kaszálók keletkeztek s Lóc és az OrtVány között. Nem véletlen az sem, hogy ez Abrahámka "kőporkő-bányája" is itt települt. T.i. akárhol megnyithatták volna a bányát, mindenütt ugyanazt a miocén idŐ-