Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

rokon-e a "rakoncá"-vnl ? Igaz, hogy a "rakonca" szláv eredetőf, a "rakni* igénk pedig valószínűleg finnugor eredetit. A népetimológia a "rakoncá"-t ia a "rakni" igéből származtatja, pl. nálunk Tiazaföldváron is, funkciójának meg is felel a származtatás, mert a széna- és sznlmohordó szánok négy sarkába tfizték a rakoncát, hogy minél több szénát lehessen "belerakni". ICC,/ Bi^oheg

y : Ld. a "Kopasz" cíaszónál ! 167./ Sasdüll

Ő / mond .iák "-dfllő"-nok ia/ : "A eaaokról nevezték el". A "sas" szavunk ismeretlen eredetéi /3.J2CC./. h egjegyzen

í

f hogy mint a vadon termő növények nevének pontos ismeretében nagy a bizonytalanság, ugyanannak a növénynek egy faluban is több neve van /nemcsak Bükkzr-ércen !/, ágy a ». ad araknál is váltogatják a vércse héja, sae sólyom, stb. neveket. f»'indez tersészettsen érthető, mert a gépi-technikai forradalom korszakában mindinkább elazakad az ember a természettől, még akkor is, ha kint dolgozik az erdőn esetleg, de mindinkább szükségtelenné válik pl. a gyógynövények ismerete a társadalombiztosítás kiterjesztésével.... 168./ S^sc.üll

ő : "Sást termelnek ezen a részen éa kosarat fonnak belőle". Csak annyiban hibás a falusi magyarázat, hogy a sást nem termelik, hanem vágják a vadon termi növényt. A keakenylevelíl gyékényt értik itt "sás" alatt /Typha enguatifölia L./. A "dölőt" eróaen ejtették : "düllő"-nek általában, de figyeltünk meg "díílő" ejtést ia. A "sás" szavunk útja bizonytalan /%:266./. A szóvégi "s"-ben melléknévképzőt sejtek /ld. "sós", "tós" a "tavas" helyett mint földrajzi név.../, de a sejtés még nem tudomány. Az őshazából való vándorlás közben számtalan helyen ismerhettük meg a sásféléket, ez ezekből font kosaraknak nagy azerepük lehetett a lakókocsiban való vándorlóéban, bár a tárgyak nevei szláv eredetűek : kas, koaár, kupulyka, garaboly, talán a véka is. Lgyedül 0 "kényérBZakasztó" mindkét szava finnugor eredetá /Mindé* Bárcziból/. A "dőlő" /"düllő*/ szavunk csuvasoe jellegfl török nyelvi eredetű , a XTTI. százar közepén már előfordul /%:53. és 56./. Azt lenne jó tudni, hogy a honfoglaló magyarok sírjaiban ven-e nyoma sáaból, gyékényből, fűzvesazőből font vagy kötött eszközöknek /to

1ajelszíneződés, lenyomat, raegszenesedés, természetes úton megkövesedett, atb./. Lűszió Gyulánál nei tal.^te® erre adatot /35./. 169./ Sólyfflo

a /526 m/ :"Sok aólyom található ott". A Csóhány-lápa délnyugatról, a Hódos keletről éa a magasabb Borzlyuk-tető északnyugatról határolja. A Bükk-hegység egyik kia tönköeödött /és tektonikuaan lezökkent/ darabja. Valószínűleg a 3ólyouaál nagyobb ragadozó madarak is tanyáztak ott vagy közvetlen környékén. Indokolt állatföldre jzi együttes olvadható ki a földrajzi nevekből, ha igaz a biológiai