Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971
- 2 e /Szentes, Szegvár, Csongrád/, s Kisalföld szlovákiai, da magyarlakta rászán /Naszvad, Soók/, stb. S ez a szokás továbbál e népi szokásrendszerben élő szülők mai, nemegyszer egyeteket végzett gyermekeiben is. Menyem szülei honfoglaláskori településből vslók, orvosmenyem szókincsében, vagy nagynénéim szokásaiban ezek az elemek mind fellelhetők.- - - Nagyobbik fiamat pólyás baba korában kárpátaljai magyar háziasszonyom jóindulatúan aegköpdöste a babakocsiban, hogy "a rossz szellemek meg ne rontsák" és javasolta, hogy időnként mi is köpködjük meg és kössünk -— már nem tudom melyik —- csuklójára piros szalagot, ugyancsak a rontó szellemek ellen. Nyilván nincsen mindennek se«mi köze sem a Piazkos-lápához I Nem véletlen az sem, hogy éppen a Dflkkhegység körüli falvakban volt régebben divat, hogy a fiúgyermeknek lánynevet adtak, hátha nem viszik el katonának, Elvitték. Néhai Vértec László, híres régészünk ír le ilyen esetet egyik könyvében. Szentesen kis gyerek koromban sok fiút lányruhában járattak, engem is pl. Talán a Piszkos-lápa nevében egy ősi vari ász-szorongás emléke él. A jobbágyi járadékok között azerepelt sokszor kikészített farkas-, vidra-, stb. bőr ia. I.zek pontos beadásáért a faluközöaség bírája vagy az egéaz közösség volt felelős. 161./ Pusztaheg y : Ld. a "Kopasz" címszónál t 162./ Pusztaher-vi alsó ku t : A bükkzaérci római katolikus templomtól keletre, pár szóa méterre a azőlők között. Hs a falu fő útjáról megyünk fel a római katolikua templom felé /a Cseresnyés-pstak teraszán épült a falu felett/, a templomtól jobbra kell kimenni a földúton. Vizát főleg a permetlé készítéséhez használják. /:Részletesebben ld. a "1 ápa-kut" címszónál !:/ 163./ I'utvor á s"Roasz termőföld. Eső után tocsogóssá válik és nem lehet rajta rendesen dolgozni. Kukoricát, saűlőt termelnek rajta. Közismert mondás a faluban : Putyog-e még ? Ez azt jelenti, hogj sáros-e még a föld ?"- - - Hangutánzó szó, mondják "Puttyogó"-nak is, de a kétféle ejtés világosan megkülönböztethető, okát azonban nem tudom. Valószínűleg a falu lakos'.ságának magyar és vékony szláv rétegének artikulációs bázis-különbségére vezethető vissza és nen nyelvikiejtésbeli renyheségre. De különbság van a "putyogás" és a "puttyogás" között magában a jelenaégben ia. A "puttyogáa" erősebb hangot jelent, amikor mennek a földön. Rendszerint ritkább, de erősebb hangot, pattogó hangot jelent, míg a "putyogáa" rövidebb időközökben iamétlődő kisebb erősségű hangsorozatot jelent. Eger környékén ia használatos szó, így került be Gárdonyi Géza nyelvébe is "putyogni" alakban /l.:409./. 16 4 PüBpökleai-tető * "A szatmári püspök birtoka volt ez a rész". Egyik
