Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- jo ­kialakult kisüzemi módszerrel nem gazdaságos a termelés, illetve nem oldja meg a rettenetesen neliéz e beri runka meoazüntetését. A faszén­égetést a villanyvasaló kiszorította, az ipari célra szükséges fasze­net nagyüzemi úton gazdaságosabban állítják elő. A már meglévő, hatal­mas termelő szövetkezeti málnate ep rendkívül munkaigényes üzemág, de csak alacsony munkabér mellett nyereséges. Szipen, de lassan halad a nagyüzemi szőlőtelepítés, ami pedig talán egyetlen gazdaságos meg­oldása lenne a köves-kavicsos déli, télkeleti lejtők felhasználásának, vagy a gyümölcstermelés n«gyüzomi kifejlesztése, stb. A "patkó" szavunk azláv eredetfl, írásban először a XIV. szá­zadban tűnik fel /3.Í238./. 154./ ­Paaaar-fcú t /522 ta/ : A "Pnz3ag-3rház"-hoz tartoző gémeskút éa "kút" /forrás/. Nyelvi magyarázatára a kísérletet ld. a "Pazsag­őrház" címszónál ! 155./ Piizüa^-vrhá z / Pajzsák / /522 w íüükkzaérctől északra, a U 0ss*tJómtól délre, a Borostyánkő tői északkeletre, a I'azsag-völgyben. Gémeskút ja is van, ami ritkaság errefelé. /Bük^zaércen is van még néhány,bent a faluban'. A "Pazsag* szavunk a XIII. szá­zad második felében aár szerepel okleveleinkben :12C9., 1275./22.: 800-801./ "föld", "falu", "birtok" jelent^abeu éa az alábbi alakokban: "Posog", "r»ozog", "Pasag". Győrffy szerint üzomolya birtoka volt o XIII. században, ma puszta Bogács határiban és földrajzi név külön­féle összetételben Bükkesérctől északra. Ezek az összetételek mind egy caoaóban vannak Bükkzsérc éu a Bükk-fennsík között, Dr. Győrffy István azerint /23.;52./ a hegység a"föld-váltó állattenyésztés /trans­hunence/követkeaménye volt, hogy © síksági, vagy síkság széli telepü­lés neve megismétlődik a he^vidéki nyári legeltető helyen. Ennek a régi gyakorlatnak a maradványa két he 1 yen van meg. Bogácatól délre volt a középkorban "villa Pozog" /1275./, "torra seu posaessio Pasa^" /1323./. Ma ugyanitt a következő nevek V3nnak: Pazaag-tető /2C1 tV, Pazsag-puazto /149 m/ szórványtelepülés, Tazsag /lf8 w szőlőtelepü­lés. Eaak a kisebb tengerszint fele'.ti magasságon keletkezett föld­rajzi nevek az elsődlegesek, ezeket említik a XIII. századi oklevelek, ha megváltozott alakban is. Ami Bükkzsérctől északra van "Trzfiag-" összetétel, az a következmény. Honnan azárrnatfhatik a szó 7 A "pezseg­ni" igénk XVI. századi alakváltozata /írisbaiv' a "pozsogni" /3.:241./. Esetleg rokon a "pezsegni" igéből származó "pozügá8"-sal /3.J24Ö./, vagy az iameretlen eredeti "posvány", "poshadni" szavakkal /3.J247./. A helynév-adás elsődleges, déli területein az elnevezések mellett, vagy közelében a Pükkalján lefutó patakok vizenyős-tocsogós területei vannak, így földrajzilag,, vízrajzilag a nívmagyarázat indokolt. De a Dél-Bükiben is, a "Pezseg-" összetétel csnk völgyet, folyást, kutat je ent, kiemelkedést nem. n ye n egyezést más neveknél nea találtam.

Next

/
Thumbnails
Contents