Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

' - C9 hasítható agyar>P«lát bányásztak itt régebben, de az aezbcsztpala gyártásának eme"! kedéeável a tenne lése megszftnt, illetve időszakossá, esetlegessé vált.- A "pala" ársavunk ismeretlen eredet^, kb. 22D-25C éve islert /3.*233./. A "bánya" szavunk valamelyik azlév nyelvből került hozzánk, a XIII. szazad elején már helynév is /?.:15./. 153./ FaLkóheg.

y v«ity c^ak egyszerűen : Patkó

// 322 W : Bükkzsérc közvetlen közelében, északnyugatra, a Hódostól délre, a Kerekcomb Kiké vonalától északra. "Pstkó eúaiíú, terméketlen, köves terület, kőbánya van az oldalában. A követ útépítésre haaználják. A monda szerint Jézus, amikor a Földön járt, lova lábival odalípett, így kapta a Patkó elnevezést". L ásik változat szerint : "Jézus szamará nak a lábáról esett arra a részrfc a patkó". JObban a valóságból táplálkozik a következő népmesei motívum, amexy szerint a Fatkóhegyről igen tiszte idSben látható a Tisza és a feltörő, eszmélni kezdő gyereket az élelmes apa felviszi a hegyre és megmutatja neki a Ii8zát, mondván s"Arra menj, Fiam, amerre a Tiszát látod, ott lesz a Te boldogulnod I" /17.sC./.Lz tulajcónképpen a vánáorfoglalkozások költői összefoglalása. Vitték a faazenet, égetett meszat, fara^gott faeazközöket, somfa-készítményeket... .Vagy lejártak sumuiásnak Csongrádig, keleten dohányt kapálni Szatolcaig, most aeg riz*aratáara Hortobágyra...A mi kis Tiszaföldvárunknak is 1945 előtt volt vagy öt "földesura", majdmindegyiknél rendszercsen arattak bükkzsérciek. Ha valaki közülük itt maradt egy-egy szép lány kedvéért és beházasodott, neve mellé odaragasztották a "Ssf betilt, ami mostmár ainuen "2s? betűnél "Esérci"-* jelent a tiaaaföldvári hagyomány szerint. Így van "Za. Tóth"- család, stb. Fordított eset ia van : tiszaföldváriakat találtunk Cserépfalun, Bogácson, Bükkzsércen, igaz, az utóbbinak munkahelye volt Bükkzsérc /pedagógus/. A Patkóhegy említett kőbányájában kagyxósan töxC, szabálytalan településíí, hidrotermális infúziókkal erwsen átjárt méazkőféleségeket találunk. Inkább sankoló /feltöltő/ anya** ez, mint komoly útépítő kő. A kisebb pénzügyi lehetőségekkel rendelkezők hásat ia építenek, meg kerítést belőle, mert közel van, nem drága a fuvar. A Tiszával kapcsolatos, kisaé romantikus hangvételt népmesei motívum különben súlyoi^-azdasági okokat remez költői sorokba s a rossz föld, a kavicsos, terméketlen talaj, a kevés föld, régen s feudálkapitalista birtokvi8zonyok /a szatmári püspök volt e&yik legnagyobb birtokosa/ szükségszerben alakították ki a faszén- és mészégetést, a gyűjtögetést, s vándorló kere

ckedeie ; ;el összekapcsolt híiziipart éaa többi vántíorfog

1 síkozást.- A mai faluhoz való kötés, a vándor'ás megszüntetése lassan o-egy. A utészógetés lenne az egyik faluhoz kötő foglalkozás, de a régi, valószínűleg még a középkorban