Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971
- 2 e 150./ Ncu^ökrö s /624 m/ :"Az ökröket odahajtották legelni". Bökkasérctől északra, a Füzérkőtől északnyugatra. Tulajdonképpen a Kolostető /Kolozstetf/, Borostyánkő tömegének délkeletre húzódé alacsonyabb lépcsői az "Ökrösök". "Kut"-ak /források/,fertők /állatfürdők és álletfürdetők/, gyér, időszakos vizíl kis völgyek veszik körül az Ökrösök tömegét. Csúcsa erősen sziklés, délkelet felé erő8, meredek lejtőkkel és ke akeny, szép taréllyal esik le Füzérkő felé. A Borostyánkőnek 6 méterrel alacsonyabb délkeeti caúcsa a Nagyökrös. Jó kaszálók, rétek kerítik főleg kelet felől.- A "nagy" és az "ökör" szavaink honfoglalás előttiek /%:227./. Kár a XIII. száz;d elején ezerepei helynévként. 151./ iiagy-Pazseg-völi v :A Hosszú-Som északi lábánál északnyugatról délkelet felé húzódó egyenes völgy, amely tektonikus vonal mentén alakult ki a földtani III.-IV. korban, amikor a bél-Baki lépcsősen lesüllyedt. Az 193^-bon kiadott 75 ezres térképen "Fazsagvölgy"-ként szerepel. A Kis-I'azsag-folyás "föld ra 0zi kontrapunkt ja" a Hagy-Fazsag-völgy. Az 1935-ben kiadott 5^ ezres túriatatérképen a "Pazeag-völgy" név a Hosszú-Som déli lábánál húzódik északnyugatról célkelet felé. Tehát itt a nevek helyhez kötése változik. E»t mi is tapasztaltuk több alkalommal. A "Lápakút" elnevezést két forrásra is mondták. Vagy pl. a^Tehén! ápa" he'yhez rögzítése is bizonytalan, ha nta nagy távolságkülönbséggel is. összecserélik az "(.dorvár" és az "Odorhegy" neveket is, stb. 132./ Ha^.y-Táská e /554 és 558 m/ : Bükkzsérctől éazak-északnyugatra, a Lökvölgytől keletre húzódó észak-déli irányú magas vonulat egyik zömök része. Gerincvonalán vezet a Török út egy része, KettŐ8 csúcsa északnyugat-délkeleti irányban helyezkedik el. hazakon lehúzódik a"l.ajpoa hegyeae"déli lábáig, északkeleten a Rákottyásvölgy - Hosszú-völgy, délen a"Korlát" határolja. Tönköaödött, "pihenőkkel" lépcaősen kiképezett lejtőjű terület, sok apró bevölgyeléesel. F.rdő borítja. - A "Táskás" névre i^eillő magyarázatot nem találtam, Bárczi csak a szó eredetéről tudósít /3.J303./. A pásztortáska nevft növény nem jöhet számításba, ezen a tengerszint feletti magaaságon nem tipikus már, nem "névadáara ingerlő" növény. Állattartóállatlegeitető terület volt, így esetleg számításba jöhetne a "táskás ostor", a karikás ostor neve /21.J105*/, vagy az ökörhajtó ostor. Klrdés még, hogy a "táska" szónak nincs-e "karám", "juhkosár" jelentése ? Aztán: a petrence egyik névváltozata a "fiók" /24.JT53154./: apró szénecsomók szárítás után. Szükséges lenne részletes tárgytörténeti kutatás még a megnyugtató magyarázathoz. - A "N f igy"szó itt "magasabbat" jelent. i« re*'.y-Tö 11 ryes-orom:Bükkg sére tő I északra, a Bükk-fennsík déli szálán,
