Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 54 T;i£ralya

:A Ruda-galya Qalyapadok vonulat déli, eléggé meredek lejtője Kisgyőrtől északra. Golya-tet

ó /422 m/: A Nagy-Kő mázsától északnyugatra. és a 293 m magas Gálya állnak csak külön G

elya nevükkel. V-Zraly

a /718 a/:Ujhutától /Bükkazentkereast/délre, a Kőlyukgalyától ás a Nádastó-galyától délnyugatra. A n»tíy mészkő tömeg nyugati része. Az újabb térképeken "Tebertető" a neve. Valóban: flSieg 8z Jazakias részein töbröket /dolinákat/ találunk. Galva / 293 ra/:A Nagy-Kőmázsától északkeletre. léli lábánál kaolinbánya volt az 1920-30-as években. • zeket a "Galya" "galya" neveket csok kiegészítésként soroltam fel, részletesebben nea. írok róluk, neu. tartoznak közvetlenül Bükkzsérc környékéhez, vagy a bükkzsérciek tipikus munkahelyéhez. A Lél-Üükkben a fentieken kívül csak itt-ott van "-galya" összetétel, de csoportosan, trint fent nem fordul elő. így pl. Felnémettől északra van Hossaúgalya-tető, a Bélkőtől délkeletre Galyatető.- Még • lillafüredi Caradna-völgytői északra tömörül sok "Galya" elnevezés kis területen : Galyaforráa, C

a]yakapu, Galya-patak, Kia-galya, Kőlyuk-ga

1ya, Nagy-galya. ^en a ter-ileten ia szebbnél-szebb karsztformák vannak. Általában a karsztosodé miszkőfelszíne ken tal'ljuk a "-galya" szót, összetételt. Ahol ki» területen sok az ilyen összetétel, ott megjelenik a víznyelő, a teber/töbör, dolina/', barlang, karr, kannelúra, stb. Természetesen ez lehet védetlen ia. "Galy", "gally" szavaink a XVI. sz,

aad óta ismeretesek az új etimológiai szótár szerint /!0.:1022-1G23./. Nem tudom, ho^y egy 1281. évi oklevélben szereplő "Galahurkap«taka" "Gála" szava nem azonos-e a "galya", "gallya" azavunkkal /22.:78C./ ? Egy 1315. évi oklevélben szerepel "mons Gala" a lillafüredi Garadna-pataktói északra /22.:7f7./. E-'iakolc egyik régi határjáró oklevelében /1325./ szere pel a "Kyagala" ás a "Noggala" /22.J789./. Vajon a bükki "Galvács" azóban /22.:749./a "Gal-" nem kapcsolat

0s-e a "gala", "ga^ya" szavunkkal ? Van ugyan "Belvács" i

ö a Eál-Bükk keleti felében. A "váca", *vécc

n szavaink több helyen és többféle funkcióban ismertek : községhegy-, hegyoldal név. Székelyföldön a "gáj", "gal", "gál" szavak a szántókon fekvő hantokat jelentik /38.:3í0.i2<' .:325./. 129./ Na<rviral 1v a-1á d

& :Bükkzaérctwl északnyugatra, a Nagygailya /Nagygajja^ írellékgerinc't hatóroló egyik mellékvölgy. Inte jú-alanyaink neíü e^yértelmfíen magyarázták el. £fyik szerint a Caortosfolyás felső vége, tnáaik szerint a Caortos-folyáaba északról leazakadó rövid kis mellékvölgy, a harmadik ismeretközlés szerint a Borjúkúttól délnyugatra húzódó kis völgy. l>e mindenképpen egy délkeletre húzódó oldal völgy. "Gallyai fák nőnek azon a részen" mond t 4c.A nyelvi magyarázat kísérletét ld. a "Nagygallya" címszínál !