Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

bekell visszaadni, ha elköltözik vagy m^ial a pedagógus, vagy nyugdíjba megy. Ez a forma a leggazdaságosabb, mert az ilyen, véglegesen juttatott földet érdemes trágyázni, gondozni, a fiatalabb nevelők pedig tartós termelést is meghonosíthatnak /szőlő, gyümölcsös/. " "Maradványföld* név már a szocialista földbirtokviszonyok kialakulásával kapcsolatban keletkezett, ha maga a pedagjgusföld "intézménye* még a feudálkapitalista íúagyarorszugban gyökerezik is. C

8ak 1945 előtl n^m r-inden falusi pedagógus részére írta elő a törvény, nem szabályozta pontosan a mennyiségét. Viszont — ágy tudom nem kellett az adóját fizetni, azt az a közület fizette, amelyik a földet juttatta: egyház, hagybirtok, stb. 116./ Hácsonyá

s ;Nea állandóan használt, nem véglegea földrajzi név. Azért jegyeztem le több évi megfigyelés után, aert talán a földrajzi névadáa egyik formáját, folyamatát példázza ha eddig nem is ragadt meg végleges névként. Ez a "tóácsonyás" az Cazlaimedence egy kis része a Uór-patak bal partján, az erdőőrház és a Hórpatak kerekeskút között. Némelyik évben /de ne;r. mindig !/ itt sílríín nZ a héjakút mácsonya A)ipsacus laciniatus L./, szinte "mácsonyaerdó* keletkezik. Ilyen bő "mácsonya termés kor" hallottam i

1 yesmit??. énjének ott a mácsonyáatól jobbra !" Vagy:"Bementek a disznók a mácsonyáa mögé", stb. Erre a "mécsonyás" szóra figyoltec fel. Ha minden évben lenne "mácsonyaerdő", valószínűleg gyorsan aegra^adna a név, annyira elüt környezetétől ilyonkor ez a terület. A "mácsonya" szavunk szláv eredetíí 8zó /3-J193./, de magyar neve is van : "héjakút", s ez már ősi szavaink összetétele /3.J118. és 181./.- Célszerű lenne ezeket a mácsony 'jkat hozzáértő botanikusnak megvizsgálni : vajon nem elvadul t változatai-e ezek a takácsmácsony mak /üpsacua sativu8 /!./ Scholler/ ? Egyes szakkönyvek szerint t.i. a mácsonyafélék hajlanosak a keveredésre. A takácsraácsonya használatára /a gereben ős<j/ r;ég emlékezett Eükkzsércen néhány öreg, de a faluban seumi tárgyi nyoma annak o szerkezetnek, amibe a mácsonyafejeket beszerelték gyapjú és tilolt len /kender/ kifésülé séh^z, a>1 kész szövetek bolyhosítasához/14 .: 781./ A"Bárczi" szerint /3.:93./ a XV. században már sze&ély- és helynévként szereplő szláv eredet/j "gereben" /az új etimológiai szótár szerint a XIII. század végén;lO.:iCM9./ terjed el a népi szokásrendszerben, a tekácsmácsonyáriak inkább ^kezdetleges tőkés textiliparban lehetett szerepe. Bejártam a történelmi Magyarország jó nagy részét, de sehol sem láttam olyan szerkezetet, amely a mácsonyafejet használja fel növényi és állati eredetíl text.ilanyngok kifésülésére, csak irodalomból tudom ezt. Hogy használták, azt sjfent említett bUkkzsérci nyilatkozat is igazolja, meg technikatörténeti olvasmányaim. - Sok helyen