Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e akkor a szláv eredeti! "kúp" szavunkkal rokon/3100./, vagy pedig a "kopni" igébíl származik. Ez földrajzilag indokolt: a csúcsrégión sok a kopár, kopasz, köves terület. Láttunk itt már legelni szarvaamarhát is, juhot is. A "kopni" igének az ersdste egyelőre isiaeretlen /%:170./. /:Szentesen sokszor mondta édesanyám, ha rosszalkodtam gyerekkoromban:"Ugy megkúpállak, hogy arrul kúdúlsz !" Ennek az ifiéretnek a realizálásaként nyakleveleseket kaptam.:/.A

z Alföldön a kukoricaszárat "szárkúp"-ba rakják. A "kúp" "csúcs" jelentésben országosan elterjedt, talán s "kupac" i& ide tartozik/3 "5.: 294 ./.Vajon van-e valami köze a török eredeti! "Koppány" szóhoz ?/39.:l9.és 424*/ 104./ KÚthci.v/

3aC m/ :"A hegy tetején kút van" annyit az interjúalanyoktól. Bükkzsérctől kelet-északkeletre, s Hór-völjjy jobb oldalán, a Hór-völgyre szurdOkszerŰen alakult rceredok lejtűvel esik le. Triász-időszaki űzürtwwiiászkő építi fel. Az Aranygomb észoki, nagyobbik fele, kb. az inflexióé vonaltól felfelé, idetartozik. Erdős-bokros terület, eléggé lapos tetővei, amely kelet felé hirtelen válik meredekké, ra

0ta karsztbokorerdővei. L

zen ^celeti meredek lejtőn van, felül, a régészeti körökben világhírű Subalyukbarleng./ld. ott !/. 1938 februáriusábun a Gerecse-hegységünkben jártam földrajai tanulmányi úton. Kereatem egyik nap a legrövidebb utat az ugyancsak régészetileg híres Jankovich-barlanghoz. Ekkor mondta az egyik útbaigazító erdei munkáe:"Aztán vigyázzon, bele ne essen a kútba I". Nem találtam én ott semmiféle kutat a barlangnál, djeete, visszafelé menet az erdei munkások szállásán aludta®, s kérdezősködtem s kút felől. Nos, a Jankovich-barlang egy részt fenn, a tetőn beszakadt kör alakban ás ezt a beszakadást értették "kút" alatt. A tetőn keletkezett kör alakú nyílás alatt maga a száraz barlang van. Ilyen beszakadt bairftyngi rész a kúthegyi Subalyuknál is van, mert különben semmivel sincs több forrás erre sem, mint másutt, az Aranygomb szőlőiben pedig ugyanúgy vannak csapadékvíz gyűjtő medencék, mint bá

ra

iely hegyi azőlőt erül eten. A JCÚthegy valószínűleg ettől a barlangi beszakadástól vette a nevét. A "kút" szavunk 1055-ben forőul elő először írásban, honfoglalás előtti török eredeti! szavunk /3.U81./ 105./ La.ipos-fert

ő : A Nagy-Táskástól /554 és 550 m/ északra van, a Török út mentén. Részben tisztás /rét/, részben vizenyős terület. A I>ajpos-fertő természeti földrajzilag nyugatra nyíló völgy, fő, amelyben van a "Eajpos-kút" nevfl forrós. E kis, nyugat-keleti irányu mellékvölgy /lápa/ vizei a Lök-völgybe folynak le, nyugat ftelé, 106./ La.ipos-irödö

r :"Lanos mélyedésben vannak ezek a gödrök, ezekből a mélyedésekből lesték az orvvadászok a vadat". Dükkzsérctől észak-északnyugatra, a Török út közelében, a Nagy-Táskás-