Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 41 található földrajzi nevek.- A Keleti-Bfikkben a "Korlát* azót a "K©eár" szavunk helyettesíti, pl. "Juhkoaár", "Kőkosáx" elnevezések. Kniezsa említi a "kosár* azavunk "juhkarám" jelentését /32.:C75./. 101./ záp-oro

m :"Két hegy közepén helyezkedik el". Eléggé aovány "tudóaí táa" I Bükfczsérctől észak-ész : >KnS3Bnm./ug8tra, a Tárkány vi?e nevfl patak bal portján húzódó éazakke-let-délnyugati irányú, leszakadt rög a Táekáe-orom /558 m/, a Nádaabérc /51C m/ éa a Uakkoa-orom köpött. A "két hegy között" : a lakkoa-orom éa a Nádasbérc. Mindkát azó ugor eradetfl /%:179. ás 225./, meg is felel a "hosszas dombhát" jelentésnek./:Bogáccaal kapceolatban egy 1248-ból keltezett oklevél "Köíépbérc"-ről ír, d® ez neu azonos a Köz*p-orommal/22.:7£0./. H

a nem is azonos a kát szó földrajzilag, de egyet bizonyít: már a XIII. azázadban van réazletes mefckülönböztetáa. T.i.

t ha van "Középbérc", akkor van még legalább kát réaz: Alsó-, Felaő-, vagy Nagy- áa Ki»- összetételben. A részletesebb névadási folyamat nyomokban már a XI. században megjelenik országszerte: Nagy-árok, Nagy-árok tava, -lak, Hosezú-, Nagy-, -föld, -fő /fej/, Csónak-ut, Füves telek, Három fertő, Nagy Ab*ó feje, atb. 102./ Közép-Okrö

a /545 m/:A N

e^y- ^s a Kia-Okrös között, a Borostyánkőnek egy délnyugat felé leszakadó darabja, au.elyet rövid, meredek lápa /névtelen^ válaazt el a sziklásabb tetejű Nagy-ükrös-> tői. Fakitermelés, a tisztásokon legeltetés volt a gaadaaági fWlhanználása. Ma inkább erdőgazdálkodás és kismértékű szánakaazálás folyik. Délkelet felé hajtották le a marhákat, illetve, ahogyan elmondták: "Ne® is kellett azokat hajtani, mentek azok maguktél a vizhez, mag a karomhoz". Nem tudtam pontoaan felderíteni, hogy mikor ée pontosan hol, d® az "fckröaök" területén is folyt talpfafaragáa és ipsri rönkfa vágáa. Az "Ökrös" elnevezések régebbiek, o r»myá belső transhumence korából /a XIX. azázadig/. Az "Ökröaök" ás közvetlen ^ környékük régi elnevezései ia arra utalnak, hogy rígen ismert/középko és gazda8ágilag részletesebben hasznosított terület ez : Rakottyáa, Kavecsoa, Hossaú-völgy, Füzérkő, Nagy-verő, a különféle "fertők" /állatdagoftyázók, juhfürdetők, atb./, 6'rparlag, Koiozstető, Nagy-Dali Derecske, Gába, Bocfa, Török út, Pazaag, atb. Legfiatalabb szónak a "Táskás" látszik: XVI. szazad /3.tW5*/. Kupán

: Bükkzaérctől északkeletre, Odorvártél délkeletre, a Hór-völgy bal partján, a Csákánytól délre, kösépaő-triász szürkemészkőből felépült rög az Cszlai-ő

rház"feleU"/535 m/. Ritkás védőerdő fedi, felül: sok karaztkopáros folttal, az inöexióa vonal alatt szép azálerdővel, ai*ely a Hór-patakig húzódik le. A tetőrészek inkább legelőnek alkalmasak.- A lakosság "Kupán"-nak ia mondja. Valószínűleg ez a azó ia kiemelkedő, meredek, feltíínő hegyet jelent, a 103./