Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e vizet. A szőlőfajták változatosuk: otelló, nova, oportó, furmint, hárslevelű, juhfark, rizling /olpaz és bálraáti/, polyhos vagy burgondi, füstös, saczla, Csabagyöngye A szőlősorok vegyesek, mert így a falusiak szerint akármilyen időjárás is van, valamelyik szőlőfajta csak terem, ha meg egyforma lenne, esetleg semmi sem teremne rosszabb esztendőben. Ugyancsak vegyesek a Kopa

sz gyümölcsösei is : sárgabarack bődi 4c besztercei szilva, sóvári alma, málna, körte, egres, ringló, csereanye, meg©', stb. Vannak egészen "elvadult* cseresnyefák is. A "kopaez" szavunk az ismeretlen eredetű "kopni" igéből származik /%:17C./, a "Puszta /-hegy/" szavunk szláv eredetíí /%:250./, a "Rigó7-hegy/szavunk ismeretien eredetű /%:258./. felötlött bennem : nem hangutánzó szó ? Szentesen gyerekkoromban rikoltoztunk: "Fütyül a rigó I", s a hangot úgy színeztük KiatŐkén, Nagyapám tanyáján, a kertben, hogy a rigéfüttyhöz hasonlítson. Esetleg kapcsolódhat a rikácsol, rikolt, rikkant, riaszt, riogat ? 100./

Koriátláu

a : "A Táskás alatt van és az állatokat legeitették korlátokkai bekerítve ott". Többször cs

ak "Korlát" u neve, néha térképeken ia. Ez a legelő terület többnyire hegyoldal és hosszan /délkeletre/ elnyúló keskeny orom a Füzéri vadászház felé, ez maga a "Korlát" ás a "Korlát-lápa" pedig azonos a Gerzaény-, vagy Gerzsenylápával /ld. ott majd !/. A "Koriát"-ot északon a Táskás-folyás éa a Hosszú-völgy határolják, délen a Gerzsény-lápa. - A korláttal elzárt legelő terület nec ritkaaág ma sem a Bükk-hegységben. /:Id- a televízióban többször is bemutatott Csipkéakjlti Állami Síéngazd aeái legelőit ! s/ Erős korlátokkal zárták el a királyi és főúri vadaskerteket ia már évszázadokkal ezelőtt /25./, de mai állami vadreaervátunsainkat is, vagy természetvédelmi területeinket is. Régebben az egáaz korlát fából épült, ma csak az oszlopok és azokra dróthálót szegeznek. A koriátokon kétágú létrán lehetett / ás lehet még ma is / közlekedni, s legfeljebb egy-két zárt kapu van. Innen származhatnak a "Létrás" elnevezések a BükV-hegyeégben. A legeltetés mimen olyan erdőben lehetséges, amelynek aljnövényzete vari. Az elmúlt hét év folyamán mi is láttuk ezt az erdei legeltetést, ha általában tiltják is az erdőgazdaságok, mert az ál3atok legelik a fiatal hajtáaokat is, belegázolnak a kiültetett csemetékbe, szőlőkbe...A"Korlát" és a "K

0rlát-lápa" is beletartozik abba a azéie

s, észak-déli irányú sávba, amely Bük czsérc és a Bükk-fennsík között húződik és számtalan elnevezés igazolja a Dél-üükk hegyi állatos. tenyésztését : Nagy-, Kis- és Közép-Ökrös, Ckrös-kut, Juhász-kút, Ökrös orom, Tehén-lápa, a sok "-rét" összetétel, Cyapjú-orom....A Sós-kút és hasonló elnevezések kiegészítik a hajdani pásztorkodás módszereit. A bel5ca»agyarorczági transhumence-nak igen szép bizonyítékát adják az itt