Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e gendő víz is volt az óztatáshoz. A honfogleláskori /népvándorláskor!/ női sírokból néha előkerülnek »z orsógorbok fénből vagy löszbabából kifaragva éa kilyukasztva, vagy esetleg kiégetett cserépből készítik. A kenderhez ha

eonlő textilnövény az aridus éghajlaton /Iél-Ukrajna, /Szovjet -Pel sj-Ázoia, Dél-Volga-térség, Ászak-Kaukázus/ több is van. Ezek kikerültek B nagyér sírokból is, de a lenvászon maradványai is kikerültek, valószínűleg azt is 5 stnerhettük, legfeljebb más neve lehetett a latinból a ozlávon keresztül étvett "len" azá helyett, vagy importcikke volt a vándorló magyarságnak. 87./ Kerek-domb /274 m/ :Bükkzsérctől délnyugatra. A Szoros-patak keletről vágja el a "Ilike" nev-3 szántóföldtől. "Az alakjáról kapta a nevét" mondták nekünk, le a "Kerek" szavunk "erdő"-t is jelent /4.:f7«/» S itt a Kerek-domb bermjárdei talaja, hagyásfái erre is utalnak. 88./ ;áereV:-domb alatt

i ;"A Kerek-domb alatt van". Ez vonatkozik a Kerekdomb északi, keleti és déli szélére, mert ott mindenütt "domb alatti" van /Szilvás-völgy, Szoros-patak, Galambos-kút leszivárgó vize/. Nyugat felé emelkedik a társzín, a Kerek-dombról Galambosra, onnan a Cseres-tetőre.- Az inflexiós vonal ulatt /- a£ alsó homorv ét a felső domború lejtők választóvonala/ antropogén-ezociogén vonások is vannak ; erdőirtás, gebona-szőlő-gyümöles, rét....Az inflexiós vonal felett rendszerint erdő van, nagy ritkán a földművelés ia $ lhatol oda, de inkább az intenzívebb szőlőtermelés, amely nagyobb reliefenergiájú lejtőkön is végezhető, laga az elnevezés régies, térkípeken nem is szerepel, a köztudatban azonban igen. 89./ Kertal.i

a : "A kertek alatt terül el". A fulü alatt. 9C./ KeserŰalma völr.

e :"Vadalma terem ott" hallottuk. Bükkzsérctől északkeletre, a Kanheverős-tői éazakra e^y nyugat-keleti irányú mellékvölgy az Apasoma, a Bácavár /662 m/ és a Magas-te t4 /f.58 m/ között. Keletre lejt. A XX. századi térképeken "Vadalmás-lápa" néven szerepel. Cserépfalu határához tartozik, de a bükkzsórciek is jártok / és járnak/' oda dolgozni, gyűjtögetni, mint ahogyan a cserépfalui, bogácsi emberek meg a bükkzsérci erdőkbe járnak, ma márfileg gombát szedni. Egyik legfontosabb mesélő csoportunk kerül ki a gyűjtögető kből, mert szívesen megpihennek táborunkban, vizet kapnak, néha rrég ráa folyadékot is biztatóul a beszélgetésre. A vadalma /Weluo silvectris /L./tóill./ valóban elterjedt a vidéken mindenütt, de többnyire csok hagyásfoként ma már, vagy de^adált növény/asszociációkban /karsztbckorerdő/. Különféle elfajzott változatai vannak :