Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e a földek hasznosításának szerepét úgy, hogy a loaj/már széles patakallúviun ok között délre húzódó és ellaposodó, au»i maetrikus kiemeltségíí hátakon megmarad a szőlő ós a gyümölce, szigetszerűen az erdő, & amíg lehet : vulkáni tufába, löszbe vájva o borpincék, régen lakások is. E régi, lakás céljára szolgáló nesterságea barlangok funkciója ma megváltozott : raktár, lomtér, istálló, takarmánytároló, stb. lett a hajdani barlanglakásokból. A !lór-völgy nevezetes közlekedé8fölcrajzi tengelye volt annak a közlekedési szerkezetnek vagy hálózatnak, amely a Bükk-hegység, a Bükkalja ős az Alföld között fennállott évszázadokon keresztül. Lat a forgalmat kizárólag a különféle szekerek bonyolították le. Az "ekhós szekér" a Bükkalja áe az Alföld között közvetített, a majd két öl hosszúságú, fákkel ellátott fa- és kőszállító szekér a hegység és a hegylábi területek között funkcionált. Úgy *rzem, hogy a Miskolctapolca melletti Nagy- és Kiskőmázsa nevfl hegyek utalnak a kőhordó szekérre, amit "mázsá"-nak is neveztek. Ka pedig rohamosan válik tipikussá a tehergépkocsi, a dörcper, a traktor, a bulldózer A

z "ekhós szekér" "ablakot" jelentett n világra azzal, hogy távoli országrészekbe szállítottak rajta égetett meszet, faszenet, so&fenyelet /ostor/, pipaszárat, malomal katréeseket, » gyűjtögetés tartósítható produktumait, közönséges szekereken pedig követ, faanyagot alföldi várakhoz, kastélyokhoz, udvarházakba, alföldi hidak építéséhez, /meg "palazaindelyt"/.- - - A "várostalan viláf"-ban különféle kezdetleges ipari funkcióik voltak falvainknak /AO.J375./, így Bükkzsércnek io. Nem véletlen, hogy a feudálkopitalista Magyarországon tömegesen keresik fel, mint vándor mezei munkások, az Alföld nagy uradalmait a mezőkövesdiek, bükkzsérciek, stb. Több tucat embert ismerek én is Bükkzsircen és környékén, aki itt dolgozott Tiszaföldvár ée más Szolnok megyei község uradalmaiban. A Hór-völgy nevének eredetére nem sikerült találnom megnyugtató megoldást a szűk falusi szakirodalmi lelietőségek között. Mivel a népi névadás mindig reális-racionális természet tükröz ést igazol, itt sincs helye a naiv vagy romantikus névmagyarázatnak. A "Hór" szavunk a "hórihor^aa", "horgas", "hornyolni" éa származékai, a "horh" — "horog" /"mélyút" jelentésberv', "horpadni", "horholni", "horzsolni" szavainkkal függ össze, azokkal kapcsolatos /3.H2C-127./. Ezt igazolja "A magyar nyelv értelmező szótára" is /III.k. 33C-343./. A Hór-patak / és völgy/ valéban rendkívüli hosszúsága mellett feltűnően keskeny : a kis posztpleieztocén beszakadásokat leszámítva /Vébe, Kisrét, Oszltv , éppen csak elfér a völgytalpon a Hór-patak és a harmad rendtí mííút, s aztán a meredek sziklák kezdődnek majdnem végig.