Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e bányák, a vaaolvasztók, a vashám.orok, a rendszeres erdőgazdálkodás, a főúri vadáazatok....Egyik sem kedvezett az óvatos hódnak. így részben klimatikus, részben szociogén okok is siettették pusztulásukat, neicsek nagymérvű vadáezatuk. - - - A "hód" szavunk ugor eredetű, de oda a törökből került /3.:123-124./. Valószínűnek tartom, hogy kellett egy valódi ugor eredetű, hód jelentésű szónak lenni, mert az erdő-—erdŐ8puazta határövezetében élő eleink kezdettől fogva ismerhették, vadáazták szőrméje és ízletes húsa miatt. Felcserélődött a "hód" szóra, ahogyan a régebbi "szállás" szavunkat felváltotta a szláv "tanya", a "verőt" a"kovács", a "vágó"-t a "mészáros és hentes", a "séd"-et a "patak", a "rér"-t, illetve a "aüv"-öt a "sógor", a "fel"-t a "barát", a "fösvény"-t a "fukar" /Fugfíer/, stb* ./ Hór-pate

k ; Bükkszentkereazttől /régen : Ujhuta/ délnyugatra több vízfolyásból ered a Hollóetető /CGL m/, a Nagy-Bodzáé /668 m/ ás a Szarvaskő /554 m/ térségében. A Tebe-őrháztól /Tebepuszta, Tebeőrlak, Tebe/ nevezik /éa írják a térképek/ Hór-pataknak, Kór vizének, Hór-völgynek. TorráBpatakjaitól a Füzérkő Kis rét-ig északkelet-délnyugati irányú szerkezeti vonalban folyik, majd átvág egy enyhén északnyugat-délkelé ti irányú folyásba, ezt az irányt végig megtartva, a XIX. azázadban még Mezőkövesdtől nyugtra szakadt a Kánya-patakba, ma a szabályozások után Mezíkövt adtől délre ömlik a Kánya-patakba. A fent ismertetett két irány /északkelet-délnyugat, és főleg az északnyugat-délkeleti/ jellegzctee bükki szerkezeti irúny, amely a felszín alatt, a Hór-völgy barlangi folyóaóinak irányaiban is követhető, de kimutatható még a felezakadt, a külső erőktől már alaposan szétroncsolt bariangi maradványokon is /Balle-barlang, Vécsverő barlangja, Füzérkő, Odorvár, Subalyuk/. A Hór-patak hegyi szakaaza -— öserépfau.utól északra végződik el ez a szakasz többnyire szűk, szurdok szerű szoros, majd Cserépfalutól azétterjed azéle8 völgyben, Mezőkövesd körül már nagyobb mederváltoztatásokot végzett oldalozó eróziójával. Kilépése dél felé, a KÚthegy és a Perpác között a azeiíd bükkzsérci cserépfalui halmok térségébe, egyben éles választóvonalat is jelent a sokarcú gazdasági élet két fő területe között. A középhegységi részen az erdőgazdálkodás, mész- éa szénégetés, régebben vasúti talpfa faragéa, gyűjtögetés, aomfevessző-vógás pipa

Rzárnak, oatornyélnek, vadászat, kő- és más anyagok bányászata, palabányjazat /"zsindely« bánya" tetŐfedéare/, stb., míg a Hór-völgy kijáratánál a szőlőés gyümölcskultúra sávja von éles határt, hogy dél felé a patekvölgyekben a legelő- és rótgazdáikodáa, azántófBltíi művelés vegye át