Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e 27./ Csipké

s t "A területen csipkebogyó /!/ nő. Lekvárt, teát, szörpöt készítenek belőle". tnnyit mondtak az öregek. Főleg 1945 óta gyfíjtik nagyobb mennyiságben 4a nagyobb r-neszerenséggel ás megrendelésre vidékre is szá'lítják "maszek" alapon. LeszeY dett állapotban vagy félkész állapotban, teliát ki magvaij*ik, cukor nélkill kifőzik, átnyomják szitán és fás-edényben feladják postán. A visszamaradó szárazanyagot a gyógynövénykereskedelmi vállalat megvásárolja ; gyógyteát készítenek belőle. Közismert a csipkéiekvár, a csipkeszörp, a csipkebor és a csipkebogyó tee. A reklámok han súlyozzák mindezek*K8gas C-vitamin tartalmát", amiben nagyobb lesz a reklám, mint a C-vitamin valósága, mivel a főzés rendszerint felbontja az ascorbinsavat, de jó üzlet, veszik A martfűi Tiaza Cipőgyárban évekkel ezelőtt az üzemi étkezdében is adták ebéd, reggeli mellé. A "Csipkés" Bükkzsérctői énzakra van, a VölgyíSház neviY erdészház felett /északra/'. 19C7-ben 2.-Ft-ot fizetlek egy kg csipke bogyóért a gyűjtőknek. Nyelvünkben a XII. aaázad jta szereplő szá, szláv eredeti /10.:537./. A bolgár nyelvre való "gyanakvás" indokolt. A legendás hírű Eipka-s^oros /Balkán-hegység/ neve nem a sapka szóval kapcsolatos, hanem n csipkebogyóva-i, illetve annak bokrával, *'ég ma is sok a csipkebogyó-fa a í»ipka-azoros mindkét oldalán /1955. évi tanulmányi utam megfigyelései/. 28./ Csinkéa-kú

t :Forrás a Csipkés-tető déli lejtőjén, a Csipkés-lápa keleti völgy főjének északi szélén, Cyérvizáí forrán. 29./ CsiDkés-láo

a : A Csipkés-tető-t délrűl elhatároló mellékvölgy neve. A víz benne keletről nyugat felá, a lárkány vize nevd patakba folyik. A «a]lékvölgyet /"lápá"-t/ céliől a Büdöa-kúttetŐ és északnyugatra egy névtelen, 454 m magaa kis rög határolják. A Csipkés-lápa völgyfőjének ászaki részében van a Csipkés-kút. 50./ Csipkés-tet

ő :Bükkzsérctői észak-északnyu^t

ra /570 m/ fekszik. Két lapos, északnyugat-délkeleti irunyú tatőréseael. Délkeleten az Odvasbükk /595 m/ a folytatása, északnyugaton pedig a Makkos orom. - Csipke/bogyó/, bükk, makk, stb.: a gyűjtögetés, az állattartás és a fakitermelés, stb. tükröződik ezekben a süríín előforduló nevekben. 31./ Csohuny-kú

t: Bükkzsérctői északnyugatra, a Csohány-tetŐ délkeleti lábánál eredő forrás. 32./ Csohán.y-1 o

a : Bükkzsérctői északnyugatra, a Török-út nevő gerincútnál kezdődik ás tart a faluig. A falunak egy új települési mellékutcája a Csohány-lápa alsó részének e^' melléklápájában keletkezett. Egyes 1945 előtti térképeken "Ceóhíny"-nak