Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e falutól dilre ömlik a Hór-petakba kis hordalékkúpot terítve szét. Alsó szakaszának völgytalpa szélén források fskfsdnak /időszakosak vagy állandóak/, főleg a bal partján, de ásott kutakat Í3 találunk ellúviumán. Szép pleisztocén-időszaki teraszok kísérik a patakot, ezeken épült Bükkzsérc község nagy része is. Nevét a szláv eredeti, de már a XIII. században magyarrá vált "csereanye" szótól kapta /10.: 51 9-510./. Interjú-alanyaink szerint "valamikor'

1 jóval több volt itt a caeresnyefa. Erre mutat a sok elfajzott csereanyefa is a gyümölcsösökben, szőlőkben, de a faluban is. A patak partja mentán jól járható, viszonylag kis lejtőszögíí út vezet be északról a faluba, bz volt a fő &s0sekttt& út a Bükkből a faluba, a szállítás ezen bonyolódott le. A falutól érzakra elgátolták éa "jeget hizlaltak" a felduzzasztott részben 1945 előtt a mészárosok, vendéglősök részére. 1&* ez a "jégaszaló" /tráfáe elnevezés/ száp láprét gazda& vízi növényzetté . A faluban a patak bal partján épült házakba a falusiak által épített száp íváf kőhidak vezetnek. Kisvíz idején a kacsák paradicsoma, caak esztátikaiiag gusztustalan a patak medre a faluban: teledobálva ócska edénydarabokkel, szeméttel. Jobb partján pedifc az allúviuaba, legalacsonyabb /ó-holocén/ teraszába mélyítve ásott kutak /bővizái "falukutal: vannak, ezek vizát azonban többnyire állatok itatására használják. — Bükkzsérctől délkeletre /Cserépfalu felé/ már nem kalandozik el az allúviumán, eléggé jól szabályozott mederben folyik. A Cseresnyé8-.patak völgyének tektonikus eredetivel kapcsolatban hasonlóképpen máa földrajzi neveknél is többször —- óvatosan érdeklődte^ interjú-alanyainknál, hogy van-e valaai elképzelésük, tudomásuk a különféle földrajzi objektumok, jelenségek, folyamatok keletkezéséről : vulkánizraus, karsztos folyamatok, tektonizmus, stb. Ennek azonban az egyszer^ embereknél alig találtai nyomát. Annál örvendetesebb, hogy az iskolázott fiatalabbak már egészen sokat /és okosat/ mondtak. Az elnevezések túlnyomó tőbbsige a gyakorlatból, a gazdasági iletből fakad, s csak igen ritkán van az elnevezésnek történelmi /Táborhegy/ vagy más humán jellegí gyökere, esetleg a népi humor csillan meg /Mákszem/. A kikérdezéseknél arra ügye 'ten, hogy olyanok me^yii etkozasai szerepeijenek inkább, akik még valamennyire a népi szokásrendszerben élnek, kevés iskolázottságúak. így a "homo doctus"-ok esetleges — könyvből tanult -— véleményeit nemigen vette« be, bár örültem azoknak is, ezek közoktatásunk eredményességét igazoltak. Nincs okunk szégyenkezni Bükkzsérc népének földrajzi névalkotó képességén, mert hiszen még a naiv történelmi, stb. magyarázataiknak is van valaki velóságaagja, mint^ahogyan maguk a föld

raj::i nevek is a népi élet sokrétű valóságát tükrözik.