Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

egy f>JO m ragea csúcsot neveznek "Borostyánkő"-nek, a Pazsag-erdóőrháztól délnyugatra. Itt a perm-időszakban keletkezett kovapala található foazlrinyokban. A kovapala laikusok részéről összetéveszthető szintén a borostyánkővel. A * borostyán" növénynév szláv eredetéi, a "borostyánkő" a német "Bcrnatein"-ből származik /10.J347-34Ö./, ele a néinet nyelvben is Berri8tein a neve ccincen, a szerves ereootíí borostyánkőhöz hasonlító, faragható-csiazolható k^zutnek. így Nyugat-Magyarországon /Burgenlandban/' ez Alraásay grófok vára JBernstein-Borostyánkő alatti hasonló nev'í faluban 8zarpe

ntinből "borostyánkő"-dísztárgyakat csiszolnak. Ilozzá nem értenek nyugodtan el lehet adni "borostyánkő" néven drágábban,- A bükki kovapala kővakiéi nem puhák, mint a azerpentin, henem ridegek, « bükki őseaber pattintotta, csiezolta nagy nehezen ezeket, a kora-vaskorban padig, amelyiken vaaércet találtak, arról leverték, még a legkisebbet is. Bilkkzaárctől északra ilyen levert vasércdarabokat szép számban győjtöttlnk is. Horalvuk

: A Borzlyuk-tető /573 m/ környéke, főleg a Bükkzaórc felé jutó délkeleti l«jtői. A falusiak szerint "sok borz él itt". Rövid lábú, "vad azürke azínfl" állatok, "megeszik e szilit" rrondták öreg interju-alenyaink. /:A azó eredetét ltí. a Borzlyuktető azónél !s/. A finnugor eredetíí "-lyuk", "-lik", "-lyuka" jelenti a kéaőbbi, azlávból átvett barlangot, pestet. Ez utóbbi nemcsak kemencét, de barlangot is jelent a Bükk-he^aégben, Id. Büdöapeat, Peakő, atb. barlangneveket, be azonos a magyar "odú", "-kő", "-szál" szavak barlang jelentésével is. Megfigyelhető a Bükk-hegyaégben a pars pro toto elnevezés is : a hegybes, szirt, rög is, a tenne keletkezett barlang ia azonoa nev$:Kőszál, Farteakő, Apakő, PeskS, Kemenceodú, 8tb. 17./ Bor/lvuk-tető/

573 m/: A Nagy-Lged /537 m/ Vtírhogy /((9 m/ Vasbényahegy /572 m/ Borelyuk-tető /573 W északkeletdélnyugati irányú triárz-időszaki szürkédéazkŐ-vonulat egy része Bükkzsérctől északnyugatra. A közaégből a Csohány-lápán lehet rá feljutni. A "borz" azavunk ótörök eredetíl ZlO.tJSO./, a "lyuk" finnugor /3.*193./, a "tető" ian.o

retlen eredet'í szavunk/3 3^9•/ tegkérdeztem, de n>~m találtam nyomot arra, hogy a borz szőrét eladták volna borotvaecsetek készítéséhez kefekötőknek. Erre t.i. az Északkeleti-Kárpátokban találtam adatot a Felatf-Tiaza völgyében, Rahó térségében /1940-41./. 18./ Budainé kűt-lápa?

Uudai nevŰ molnár ir.olmo volt ezen a területen. A molnár feieaégévől novezték el." A "kút" szavunk még a honfoglalás előtt került hozzánk valamelyik török