Botka János: A csépai szőlőművelés (Csépa, 1965) / 0106-1966

53 hideget viselnek el, mint a szőlővesszők, de az olmos eső a lugas számára is nag,, veszélyt jelent,Ólmos eső esetén a viz ráfagy a növény szárára, rügyeire, elszigeteli a külvilgától, ős ha több napon át rajta van - befojtja a szőlőt* A lugast a takarás oefckönnyitéee végett, födés előtt meg lehet metszeni, de ilyenkor egy-két rüggyel többet hagynak reg, számítva a téli pusztulásra is, A fedés ugy történik, hogy a károkat a vázról vagy állványról lebontják, és a törzset óvatosan a földre hajlítják. Takarásra legjobban a föld, de lehet födni szalmával, szárral, náddal is. Vannak olyan lugasok, amelyeket már nem lehet lehajtani, ezek ugy védhetők, hogy szalma, nád, vagy papi* burokkal veuzik őket körül. Ieladatunk teljesítésének végéhez értünk, Bemutatásra került a csépül szőlőművelés fejlődése, néhány mozzanata ismertetésére nem is tártünk ki. A vázolt uunkafolyamatok, a bemutatott eszközök és szokások nagyrésze már a múlté, csak az Idősebbek emlékezetében él, akik nagy ritkán beszélnek csak róla, vagy gondolnak vissza rá, de ilyenkor mindig lelkesen és bizonyos fokig maghatódva, mint fiatalkori erilékeikre, életükre. ízen a vidéken is fokozatosan elterjednek a legmodernebb eszközök, gépek, munkamódszerek, és ma már legtöbben nem is gondolják, hogy elődeink milyen verejtékes munkája és leleményessége következtében jutottunk el a modern szőlőtermelés korszakába.