Botka János: A csépai szőlőművelés (Csépa, 1965) / 0106-1966

37 fűrésszel megritkítja, az elszáradt vagy félis eltörötteket levágja. Ilyenkor lehet alakítani, formálni a fát. A gailyalás után következik a fák tisatitáoa, kaparása, moly a fák elhalt kéregrénzének eltávolítását jelenti. Ehhez a munkához jól élezett karanzolót használnak

t és a reszelés műveleté ez hasonló mozdulatokkal kanárják mag a fák oldalát, ós a vastagabb Agakat. A gallyakat azután kihordják a venyigekazal Delié, a dUHŐ végere, ahonnan a h&zassáliluáouk történik, A metszés és a vele kapcsolatos munkák befejezését áldomással szokták megünnepelni. Véd

ekezés a fagy ellen Metszés után a kora felmelegedés hamar előcsalja a szőlőrügyeket, és a tavaszi kései fa gyok sokszor igen nagy károkat okoznak. Leginkább május elején az úgynevezett fagyösszeutak körül lépnek föl. físek a fagyok vagy északi vid kékről hideg légtömegek beáramlása utján keletkeznek, vagy helyi lehűlésből származnak. Az utóbbiak az úgynevezett kisugárzó fagyok. A kisugárzó fagy uny keletkezik, hogy a levegő lehűl és derült, száraz nap után, éjszaka szélcsendes időben a talaj kevés melegét kisugározza, átadja a környező levegőre*tegnek. A felmelegedett levegő pedig a magasba emelkedik és helyébe nehezebb hideg levegő áramlik, irkadatkor akkora lehet a hőveazteség, hogy a hőmérséklet a fagypont alá süllyed. A lehűlés legerősebb a talaj közelében. Iagyveszély akkor van, amikor derült, száraz éjszaka irérkezik, Ha az idő felhős, vasy a szél fuj, fagy nem jön létre. Gyomos, fi íves tJa,1on nagyobb a kisugárzás, ezért a tavaszi fagyok idejére fee legyen a talaj gyo os, sem frissen kapált. Kisebb fagyok 1-2 ellen füstöléssel is lehet védekezni. DÖ általában erre csak ritkán és csak lapályos helyeken kerül sor, annál is inkább, mert a gazdák nem lak ak a szőlőben.