Botka János: A csépai szőlőművelés (Csépa, 1965) / 0106-1966

A szőlőtermelés kezdetei falunkban* A dolgost Írója maga is jó ismor ' je a szőlős unkáknak. Adatalt Csépa* tfiszakürt* Ceerkeszolő* Tiazasas községekben élő rokonsága és ismerősei segítségével gyűjtötte 'össze* iüzek a községiek a visza és a Körös által zárt szögben* a ±iszazug déli részén terülnek el. A két folyótól távolodva a talaj .•aind homokosabb és homokosabb* A XVIII* század második felében raár - mint enlitettük - szőlőt is termet ez a terület* nagyobb részét azonban legelő és erdő borította* A századfordulón megindult a legelők kiosztása, azonnali fizetés ellenében vagy törlesztésre. Ki mennyit tudott ős akart* annyit vásárolhatott. Általában 3-5 hold volt az átlagos,anennyit egy-egy család megvett* I.-J a legelő mind kisebb és kisebb területre szorult viszsza* mlg a szőlőterület állandóan nőtt és a Cséputói északra lévő időszakos tót - a " Fertőt w -* patkó alakban mind szélesebb és széleaebb sávban zarta körül. Nagy akáeerdők kiirtása után is Jó szőlőnek való területeket nyertek. Csillag grófok birtokai: a környék a&rárssegény népe éveken át élt erdőirtásbol. Az irtáshoz* mely általában harmadra történt* csákányt* fejszét* fűrészt* furákét használtak. A gyökérzetet és tuskót mind a szedők kapták* A későbbiekben ezek a birtokok is a legelők sors ra jutottak, lízek voltak az első lépések ahhoz* melyek után a területen a szőlő-termesztés második nagy szakaszában léphetett* Szeretnénk most itt megjegyezni* hogy a ilszazug területén a későbbiekben már akkora földbirtokok vagy szőlőterületek nem kerültek egy-egy ember kezébe, mint a csillag gróféké voltak* lianem főleg kis parcellák szabdaltát és tették változatossá a vidéket* Toldiul Csépán is csak néhány ember tett szert 120150 holdas birtokra. Tgy ez a táj csak a kiekapitalista gazdaság modernebb formáit, termelési technikáját hozhatta létre*