Botka János: A csépai szőlőművelés (Csépa, 1965) / 0106-1966

- 27 ült-tik bukfcokként

. Lehet elég stirüre, uert a föld birja. Előfordul azonban, hogy a jé talajon a krumpliszár a szokásodnál JÓvsl nagyobbra nő, és a kis V3kékre árnyékkot vet. Ilyenkor e krumpliszárat Összefonják ás a szőlő sortávolsága, azaz a s

zőlőhártya közepére Irinyitják, esetleg egyrészét homokkal le is temetik. A krumpli mellett szoktak még paradicsomot is vetni. * az még magasabbra nő ée még nagyobb árnyékot vet. fisért csak a terület északi végén szoktak egy-két sort palántálni, lőforőul, hogy még az első évben sárgarépát és zöldséget is ültetnek. A második évben ha még hasznosítani akarják a földet, általában babot, káposztát és téli retket vetnek bele. A káposzta palántáiéss május közepén történik. Ilyenkor rár a fiatal hajtásokrő! meg lehet állapítani, érdemes-e köztest vetni. • !:' onzt • nál Is alkalmasa Ül köztes rvövőny m iltftWU. -üt a^usztusban kell elvetni. Brwi az időre már a fiatal szőlő Jól megerősödik, igy a retek nem veti vissza fejlődésében. a csaknem minden szőlőterületen termelnek valamilyen köztest, általában krumplit és bebot. léha egyes nagy fák alatt / pl. a diófa/, ahol a szőlő napfény hiányában nem igen hoz termést, eges gazdák a tőkéket kiásták és krumplit, zöldséget termesztenek. z a jelenség is bizonyltja, hogy gazdáink mennyire kedvelik 8 g

y

ümöl

csfákat

, amelyeknek jelentőségéről részben már szóltunk is. A fák pótlása és szaporítása mindig alkalomszerűen történt, iészben a gyökérsarjakat, részbsn az elhullott syüaölcsmagvak kikelésével keletkezett fiatal f ácskákát nevelték * fe

l*T«y a fák egymást váltogatva szétszórtan helyezkedtek el, nőttek föl. rom szá-itott, hogy a szőlőhártya közepén vagy a t*ke soráben vol tek. í?s nem is akadályozta a kézi művelést.