Botka János: A csépai szőlőművelés (Csépa, 1965) / 0106-1966
- 23 a gödör fenekére - ahol talpgyökér képződik majd - kell húzni a feltalajt, legfelülre pe^iá az altalajt. A gödör aljára feltétlenül el'nyös baromfi-, sertés- vagy érett istállátrígyát tenni. A trágyára előbb földet kell húzni, és azután beállita-«i a gödörbe a vesszőt* De vigyázni kell még arra is, hogy a vessző alja és a trágya között a földréteg vastagsúga elérje a 15-20 cm-t* A továbbiakban már a munkálatok olyankok, aint a másik szőlőé* Az előbbiekben már megemlítettük a gunyM t, amely minden szőlőterületen megtalálható* Ez a kfe é Ulet szolgál ny íri szállásul a szőlősgazdáknak* '/int ilyenről nem érdemtelen kicsit ré zlotesebben laszólni* sár általában a szőlőt olepitéa idején a gazdák felépítették ideiglenes lakásukat. Alapanyagul vályog szolgált* gzt a Fertőn verték nyár folyamán. 2000-2500 db. volt szükséges egy közepes nagyságú kunyhó megépítéséhez, melynek hossza 7-8 m, szélessége 3-4 m volt* A szőlőterület úthoz közel eső végére épitették a kunyhót, kis ablakkal,amit csak akkorára vágták, hogy egy ember ne férjen be rajta, Ezt a kis házszertl épületet versntKva l toldották msg, melyet lugassal futattak be. A lugas gyakran még a tetőre is felkúszott, olykor alig lehetett kivenni az épület alakját* A lugas nagyon jé szolgálatot tett, védte az e^ész tetőzetet, a falat és nyáron kellemes, hűvös helyet biztosított a pihenő munkásoknak* A hűvös hely hasznos volt még, mert már a leszedett, de még el nem szállított gyümölcs romlását is megakadályozta* A kunyhó verand a alatti végén egy kis katlan t is építettek, ezen főzték a gulyásna k nevezett szokásos szőlőbeli ételüket, amiből azonban a hus hiányzott. A kunyhó beltil egy konyhá t ée egy padláerészt. tartalmazott. Tolt ahol két részre osztották a konyhát, sőt még ajtóval is elválasztották. Az egyik kis szoba fölött ilyenkor nem volt padláe, <§ G innen nyilt a föl járat a padi Sora*
