Botka János: A csépai szőlőművelés (Csépa, 1965) / 0106-1966

- 21 s>val betöltik, vagy egyszerűen bodurják. Akkor jó a beszorítás, ha az alsó szorításkor a vesnző kiesé megemelkedik, ás beszoritás után a vessző olyan erősen áll a földbon, hogy két ujjal non lőhet kihúzni* A kecskolábfuróval leszúrt vesszőket is lapos furával be kell szorítani, de ismert még, főleg aa előbbi esetekben, a vizaol ás tömltőfáva

l törtónő beszoritása Vízzel ugy tömítenek, hogy

alyukat a vessző zaellett fáiig beszórják porhanyós földdel, ós azután teleöntik viszel. Ha a föld beitta a vizet, a lyukat majdnem egészen teleszórják ás ismét beöntözik, Kgves helyeken, hogy még szilárdabb rögzítést érjenek el a vesnzőt tetejét időnként megtekergették, miközben földet szórtak rá és vizzel öntözték, A tömitőf'val a következőképpen szorítják be a vesszőt, A veszsző mellé a lyukba részletekben porhanyós földet szórnak és tömltőfával jól megtömködik, raig a lyuk megtelik. Tömködés közben figyelni kell, hogy a vessző ne sérüljön meg. A beszoritás után a csirkézés

, a kimaradt vesozőrész betakarása következik. Ez a rész legalább két szemet tartalmaz, amiből a szőlő első hajtásai fejlődnek ki. De a hajtások megjelenéséig védni kell a szemeket, ezért kupalakban körülrakják a vesszőt homokkal. Pz a kupac csak akkora lehet, hogy éppen elfeledje a vesszőt, igy a gyenge hajtások is könnyedén áttörhetik, és nem akadályo :sa fejlődésüket. Sokszor a honokkupacokat meg kell lazitani, azaz elősegíteni a talaj áttörését. Kikor a hajtúsok elérték a 8-10 cm. nagyságot, célszerű a kupacot fokozatosan szétbontani, a«t az óvatos munkát csak borús, esős időben jó végezni, mert az erős napfény és forróság tönkreteheti a gyenge hajtásokat. Ssáraz időben néhányszor meg kell locsolni az ültetett vessaőket. Kzt különösen a sima veo ző kivárja meg, anelynek megeredése a legbizonytalanabb. /