Botka János: A csépai szőlőművelés (Csépa, 1965) / 0106-1966

vezű fekvésű volt, ez is alkal.ias lehetett, Ezután az árokba fejjel lefelé helyezték a kötegeket, igy az alsó rész volt f HU, ahol a gyökerek képződnek. Erre kevés homo ot tettek, csak annyit, hogy a vessző végét eltakarta, A honokra még 20-30 cm, vaetag lótrágya került. Ez biztosította a gyökérképződés! ez szükséges meleget. Két-három naponként ellenőrizték, hogy megvan-e a kellő hőmérséklet. Ha az időjárás rossz volt még földet ie hánytak a trágyára, itt-ott szellőzőt hagyva. Melegben hidegvízzel locsolgatták. A győkérgonbák a meleg és nedvesség hatására 15-16 nap alatt megjelentek, ha Jó idő Járta hamarabb is. Ezzel a vessző kész volt az ültetéshez. Gyakoribbá vált az, hogy as ősszel leszedett és fölkötegelt vesszőt vernelés helyett már összei elkészítették gombázásra. A vesszőket ilyenkor inkább szétteritékték a gödörben, hogy lehetőleg egyesével legyenek. Vigyáztak, hogy felül a gyökérzetnek szánt rész legyen, és 15-20 cm. horcok vagy laza föld takarja be, amire még 10 cm. vastag lótrágyát tettek. Nagy hidegekben még egy réteg föld is került. Ez tulajdonképpen melegágyul szolgált. Tavasszal, mikor már az időjárás melegre fordult, a felső-réteg földet és a trágyát le kell szedni, ha a homok kiszáradt, locsolták is. ::zent öyörgy tágára, mikor az ültetést már lehetett kezdeni, 3-10 cm-es csirák ia fejlődtek, raelyeícet óvatosan körömmel, vagy met^zőóllóval elcsipkediek, hogy megakadályozzák letörésüket. 5-10 mm-nél nagyobb csonkokat sohasem hagytak. Alkalmazták még a legegyszerűbb gombáztatdst i3 a májusi telepítések idején. Ez vizben törtónt. A vesszőkötegeket egyszerűen dézsákban, kídakba állították. A viz kb. A kötegek feléig ért. A vizben lévő vosszőrészen a héj megpuhult, megrepedt, majd megjelentek a gyökérképződmények. A vizet többször cserélni kellett, 03 ha a hőmérséklet kedvező volt, már 10-14 nap múlva készek voltak a vesszők az ültetéstoes. A szaporításnak harmadik, egyben legfejlettebb módja a