K. Szabó Mária: Visszaemlékezés-gyűjtemény az 1895. évi cibakházi, tiszaföldvári rettenetes árvízről (Cibakháza, Tiszaföldvár, 1965) / 0104-1966

mentéshez. Az em'oorek is segítettek ebben a hatalmas munkában. Uég aznap körülvette a falut a viz. A Vágóhidnál dühöngött a legjobban a viz. A Csurgó hátulját, a Barta kocsmánál a gátat, és Sáncot feltöltötték. A vasútnál is emelkedést csináltak, mert ha a vit átcsap a vasútnál, akkor egybeszakad a Körössel. Nem is kellett az embereket noszogatni, ment mindenki a maga jószántából. A viz kb. egy hónapig lehetett fenn.Ott vonult vissza, ahol kijött, persze a laposokon ott maradt az elenyé­szőt. A Szigetben volt Rácz Gyurka szélmalma, az összedölt. Voltak bátor emberek, akik ladikkal mentek a Szigetbe, nyulat ütni, mert a magaslatokra összegyűltek. A viz elvonulása után, főleg kukoricát termeltok, mert akkor május lehetett, fiz Jól termett, és a következő három évben szintén jól termett min­den. Gyergya^esz László ffiszaföldvár, Baross Krt. 13. Kora: 89 év. Pogl: nyugdíjas földműves. Húsvét reggel volt. Éppen templomban voltunk, mikor bekiáltot­tak j "Jön a viz". Az emberek, mint az őrült rontottak hassa, és védekeztek. A szőlőtől a vasútig mindenütt viz volt. Az Izrael temetőnél akart bejönni a faluba, de az útját eltorlaszolták. Jól emlékszem, az apám minden zsákot elhordott otthonról, és a szőlőből homokot hordott kocsival. Kb. 3 hétig tanyázott itt a viz. A Haleszba a krumpli már el volt vetve, s utána kikelt. A /•'i ­mi földünk a réten volt. Amikor a viz elhúzódott, lementünk és kukoricát vetettünk. Nem szántottunk, hanem ledugtuk a botot a földbe, 3 az ottmaradt lyukba beletettük a kukoricát. Szegedi­ek kijöttek, és a Vaskaput kinyitották, fiz elég sik terület, és itt várost nem veszélyeztetett az árviz, azért itt engedték ki a vizet. így Szeged megmentődött . | S~ G^ulyás Istvánn é Tiaxaföldvár, Baross Krt. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents