Barna Gábor: „… és boszorkányok pedig nincsenek” (1965) / 0100-1966

-20telésse. /T. Papp István./ - A kész babákat azután elvitték a keresztufra /csak egy esetben viszi maga a bűbájos, a. többinél nincs konkrétan megnevezve/ és ott balkézzel eldobták őket hátrafelé visszakézből. Azt tartották, hogy a bábuk elviszik a betegséget a háztól. Eddig tart a kifejezetten gyógyítónak vehető rósz, A további rontó rész is szorosan hozzátartozik az előbbihez, szinte abból következik* A gyógyulás feltétele ugsanls a megrontódás, tehát valakinek át kell menni a keresztutra dobott bábukon napfelkelte előtt. - Ehhez kapcsolódik szorosan a napfelkelte és a naplemente /az éjszaka/ hiedelme is. Ebből látszik, hogy a rontás sohasem nappal, hanem éjjel történik, mert a boszorkányoknak csak éjjel van rontó hatalmuk. Rontás általában éjfél felé megy végbe. Erre enged következtetni a 14-es, 15-ös és a 17-es történet, A 17-es történetben a védekezés egyik formáját is olvashatjuk. A rontások egyik fajtája a szerelmi bájolás. Az itt közölt történetben főképpen egy dologra lehetünk figyelmesek: a rész és egész kapcsolatára. Érthetőbben a bájoláshoz elegeMő az ember minden testrészéről való szőr /az itt közölt példa szerint/. Ezáltal A rontó személy birtokában van a másik ember valamely testérésze, igy ő az egész ember felett rendelkezhetik. A közölt történetben a