Barna Gábor: „… és boszorkányok pedig nincsenek” (1965) / 0100-1966

-18tegséget ós emez meggyógyult. De ha senki sem ment át rajta, a beteg nem gyógyult meg. /?. Papp István,/ Azt tartják, hogy a bábuk elviszik a betegséget. /Kiss Elek./ Ha valaki ugy vette észre, hogy megrontották a tehenét, akkor megfejt és a tejet az itatóvályúba öntötte. Majd fogott egy tüskös gallyat és el kezdte verni. Akkor megjelent az, aki megrontotta a tehenet, /Herczeg Imréné./ Amikor a mi tehenünket megrontották, apám igy gyógyította meg: - Napfelkelte előtt tüzet c gyújtott a kéménybe . Majd egy kinyitott bicskát állított he^ggyel felfelé a sajtárba és arra fejt. Majd a tejet a tűzre öntötte. Akkor meg kellett annak jelenni, aki megrontotta a tehenet. /Barna Antalné./ - i m m m Régebben az emberek, sőt még a mai idősebbek is azt hitték, illetve hiszik, hogy egyes betegségeik, vagy állataik bajai rontás miatt vannak. Különösen a kisgyerekeket féltették a bcs zorkányok rontó hatásától. Dea fiatalok is ki voltak téve a szerelmi rontásoknak és bájolásoknak. Most nézzünk néhány általános elemet a történetekből. A tárgyakkal való rontás néhány példáját látjuk a 10. 12. 17 • és a 20. történetben. A 10-es történetben a rontó tárgy a kilenc