Barna Gábor: „… és boszorkányok pedig nincsenek” (1965) / 0100-1966

séggel, amelyiket a babákkal gyógyitották. /Pász­tor Lajosné./ Aki a keresztutra dobott bábukon keresztül ®ogy, az meg van rontva. így rontják meg a tehe­neket is. /Kiss Elek./ A tehenet ugy rontják meg, hogy naplemente után bemennek az istállóba és elvisznek egy ma­rok aljat a tehén alól. És azzal csinálják a ron­tást. /P. Hagy Andrásné./ "Régen a csorda éjjel is kint hált. Ilyen­kor a szomszédok közösen őrizték a jószágot. Hagy tüz mellett ültek, mikor éjfél felé megjelentek a boszorkányok aagy fehér lepedőben. Odamentek a tehenekhez, és lepedőjüket hujsgálták a tehén oldalán. Közben azt mondták: - Pelit szedem, fe­lit hagyom. - Hát bizony a tehenek reggel nem adtak tejet." /Hürkecz Perenc./ Ha a tehén megelli, az az ember, aki ért az ilyesmihez, szűrt vesz magára és megkerüli a há­zat, ahol a kusborju Tan. A szűre a földet huz ­ta és közben azt mondta: - Viszem, viszem, min­det viszem! - Elvitte a hasznot. /Barna Antalné./ Naplemente után ás napfelkelte előtt nem ad­tak el tejet, mert a tehenet megrontják, /Her­czeg Imréné./ « "Hát mi meg ugy jártunk egyszer, hogy a bir­káinkat rontották meg. A tanyánk cserébe volt akkor egy embernél. A birkák is ott voltak. Egy­szer sajtot akartam csinálni, hát nem alvadt meg a tej.,Pedig azelőtt nagyon szép sajtokat csi­náltam. Először azt hittük, hogy az oltó rossz.

Next

/
Thumbnails
Contents