Tüdős Sarolta: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései (1935) / 0099-1966

- 17 mesterrel képviselve legyen, mert egy falu csak akkor virágozhatik igazán, ha lakói között a legszükségesebb iparosok megtalálhatók. Helyesebb lenne, ha a sok meggondolatlan tanulás helyett többen mennének ipari pályára az ország lakói közül. Kellenének a községbe fogadók, különösen a külvárosokba, az utasok és azok lovai ellátására.- Mivel sok a koldus , főleg az ország déli részein, akik közül sokan csak megtévesztik állitólagos vakságukkal , vagy bénaéágukkal a jószivü embereket s sokszor gazdagabbak, mint azok, akik megkönyörülnek rajtuk. Tessedik azt javasolja, hogy az igazi szegények számára kórházakat és szegényházakat állitsanak fel, melyeket adományokból és a büntetéspénzfek egy részéből tartanának fenn. Adja mindenki egy összegben erre a célra azt , amit különben apránként adna a koldusoknak. Ezeket a szegényházakat Spinnhausoknak / dologházaknak/ nevezi Tessedik, mivel itt az összes szegényeket még a vakokat is foglalkoztatni kell,hogy módot adjanak nekik a becsületes életre és munkára. Ilyen dologházi munkák lehetnek a selyemhernyó tenyésztés, kosárfonás stb. Az asszonyok, lányok varrjanak, szőjjenek, fonjanak, gyomláljanak, kerti és mezei vetemén.yeket termeljenek. Mig ilyen Spinnhausok nem lesznek az országban , a koldulást sem lehet kiirtani. Maga Tessedik Szarvason akart szegényházat felállitani, de mihelyt egy kis tőke összegyűlt, a szarvasi tanács másra forditotta ugy,hogy ez a terv csak kegyes szándék maradt. ittér azután a községi elöljárók jogi és erkölcsi kötelességeinek kifejtésére, mivel egy jól felépitett falu magában véve nem boldogitja lakosait, hanem tájékozott, okos elöljárókra is szükség van , akik vezetik ügyeit, védik érdekeit. Pedig Tessedik ennek épen az ellenkezőjét tapasztalta. A magyarországi falvak akkori szervezete szerint a jegyzőn kivül egész had biró és esküdt állott a falu élén, kik azonban hivatalukra majdnem mind alkalmatlanok voltak. A falu főbiráját törvénybirónak nevezték a pol-