Tüdős Sarolta: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései (1935) / 0099-1966

- 14 a néhány év múlva a füvek magjából nem csak Magyarország más részeibe, henmm Németországba is szállitottak , jó pénzért eladva azokat. ír azután a rétek javitásáról is, mivel a magyar paraszt azt sem tudja, milyen az a megjavitott mesterséges rét. Ezekre a mesterséges rétekre ott van szükség, :'hol a vidék teljesen nyilt, sik, nincsen hegy,erdő a közelben , kevés a viz, a rétek és mezők száraz évben teljesen kiszáradnak. - Ezen baj kiküszöbölésére ajánlja,hogy a különféle takarmánynövények termesztésére használt rét minden oldalát a gazdák faserral szegélyezzék, lehet az gyümölcsfa, vagy akác,juhar, jegyenye, stb. Ez a fasor ,mintegy élősövényt képezve, megvédi a rétet a nagy szélviharok ellen, amellett a gyümölcsfák termést hoznak, az eperfát selyemhernyó tenyésztésre lehet felhasználni, esetleg méhkasokat is lehet felállitani, általában arra kell törekedni,hogy minden talpalattnyi hely jól ki legyen használva. Nagy baj az is, hogy némely falu igen nagy kiterjedésű , a mezők, szántóföldek messze esnek a lakóházaktól , igy a paraszt képtelen gazdagságát jól ellátni. Ezzel szemben , ha a paraszt földje egy darabban volna és közelebb a faluhoz, igen sok költséget és munkát megtakarithatna. De még ha kellőképen meg is tudná művelni a paraszt a földjét és tudna felesleget termelni, nincs piac, hogy értékesithetné terményét. Magyarországon nagyon kevés az iparváros, ezek távol vannak a falvaktól , s a közlekedési utak igen rosszak. Városokra van tehát szükség, mert amig gazdag városok nem lesznek,addig nem lesz gazdag falu sem. Egy város pedig csak gazdaggá csak szorgalmas kézművesek által lesz, akik felvirágoztatják iparát és növelik forgalmát. Addig is mig piac hiányában nem lehet kellőleg értékesiteni a terményfelesleget, gondoskodni kell minden faluban száraz , szellős gabonamagtárról , u.n.depositoriumról, melybe a paraszt mindenkor beteheti megfelelő árért terményét.