Tüdős Sarolta: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései (1935) / 0099-1966

- 11 igy mintegy előkészitette a talajt a hatvanas évek körül fellépő Smith Ádám számára, ki a gazdasági élet fellendülését a munkaerőre , s a munkára alapitotta. Tessedikre sokban hatott a fiziokratizmus mellett a merkantilizmust és fiziokratizmust egyesitő Sonnenfells is, kinek értekezéseit gyakran emlegeti. Smith felfogását nem nagyon ismerhette, noha van közöttük sok rokon vonás. Az állam vagyonosodását Tessedik is a munkás, illetve a paraszt egyéni képzettségében , teljesitő képességében látta. Ebből kifolyólag kivánta a jobbágy terhek könnyitését. Ha megnézzük a magyar jobbágy helyzetét ebben az időben, megállapithatjuk, hogy sorsa korán sem volt olyan rossz, mint Kelet-Poroszország, Brandenburg, Holstein, Legyenlország Gutsherrschaftjaiban. Bár a magyar jobbágy költözése is erősen korlátozva volt és robotmunkát végzett, azért távolról sem süllyedt olyan rabszolgaságba, mint az emiitett vidékek földhöz kötött munkásai. A magyarországi jobbágyság túlnyomó tömege megmarad az úrbéri rendszerben. Ez a viszony a jobbágy életének nagy fokú biztonságát jelentette , szemben pl. a porsszországi jobbággyal, aki sohasem volt biztos a felől, mikor fogja őt a nagybirtokos telkéről elűzni. Hogy ez a szokás nálunk el nem hatalmasodhatott , ez a jobbágy telkeken nyugvó állami tehernek köszönhető. Ugyanis mióta a nemességnek sikerült az állami terhek összességét a jobbágyra tolni, ez utóbbi néposztály állami jelentősége igen megnőtt. Az állam szempontjából most már nem a nemesség jóléte a fontos, hanem a jobbágyé, azé az osztályé, mely az államot fenntartja, s innen származik az állam XVIII.-i jobbágyvédő politikája. - Tessedik nem is követeli:' nyiltan a jobbágyfelsaabaditást. Semmi olyan szándék nem vezeti, mély az akkori közállapotok intézményes változtatását, vagy éppen felforgatását vonta maga után. A politikai és földesurasági hatalommal került minden összeütközés, sőt ezek jóakaratát és támogatását