H. Nagy Eszter: Szőlő- és gyümölcstermelésünk fejlődése a felszabadulás után / 0098-1966

Legtöbb gyümölcsféleségnél a sajátos éghajlati és talaj igények annyira meghatározottak, hogy azokat alig lehet eredeti hazájukon kivül termeszteni, ill. akklimatizálni. Bár ma már a szovjet ós más népek tudományos munkája nyomán sikerült olyan hibridek kitenyésztése, amelyek eredeti szük földrajzi határaikat áttörik, termesztési területeik megnövekednek /4-8. , 246-267/. a gyümölcsfák éghajlati és talaj igényeit ld. a 1. sz-u mellékleten! A természeti feltételek mellett szorosan ott varinak a társadalmi feltételek is. I gyümölcs népélelmezés szempontjából igen jelentős és keresett. TIagyüze..-i termesztésénél az első feladat, s egyben probléma is, a munkaerő biztosítása. 1 gyümölcstermelés munkaigényes feladat, szükséges a rendszeres, időben végzett „ondozás / 7o, /. kz a feltétel azonban gyakran ütközik akadályba, jelent ...uni.aerő problémát, a-J.. ^edig káros kihatással, lehet a termelésre. A *..unk a erőhiány napjai.üt mezőgazdaságának égető kérdése, megoldása sürgős feladat. A munkaerőhiányt részben a gépesités pótolja, de nem old meg minden feladatot. A megoldás az alkotó, gondolkodó, ópitő emberre vár. A mezegazdasági tanintézmények egyre több fiatalt vonzanak a mezőgazdasági'pályákra, ezt gimnáziumunkban is tapaszts juk, s akkor megoldódik ez a kérdés is. Addig ? Azt hiszem, hogy a mezőgazdasági szakémberek ás irányitók is szeretnék ismerni a választ, nemcsak én. A szocialista államokban a gyümölcstermeiés tudományosan vezetett ós irányitott, specializált állami gazdaságok, termelőszövetkezetek feladatává válik. Feladatunk egyre több ilyen állami gazdaságot létre hozni és eredményes, működésűket konkrétan elősegíteni. Fokozottabban kell törekedni arra, hogy a városok körül kialakuló zöldövezetekben egyre több gyümölcsös kapjon helyet. Ez nagyban- javitaná a városok friss gyümölccsel való ellátását / 69, 196-188/. Hazánk természeti földrajzi helyzetéből származó előnyök teszik lehetővé azt, hogy országunk a megtermelt gyümöle féleségekből a belső sz'kséglet fedezése mellett igep. jelentős mennyiséget exportálhasson is a hűvöseik nyaru észak- és nyugateurópai országokba. Ennek ellenére azokban a felszabadulás előtt nem termeltek annyi gyümölcsöt, amennyi kielégítette volna a két szükségletet, főleg a belső, népélelmezési igényeket. A gyümölcsfák z/3 része törpe- és kis' irtokon helyezkedett el, részben pedig házikerti, szőlővel vegyes szórványgyümölcsösökben, amelyekben alacsony hozamokkal első-sorban exportra termeltek. ilyen körülmények kőzett a belső piac ellátása --főként a városi