H. Nagy Eszter: Szőlő- és gyümölcstermelésünk fejlődése a felszabadulás után / 0098-1966

A Duna-Tisza-köze sokrétű mezőgazdaságát részben a természeti összetevők változatossága indokolja, de a mezőgazdaság rohamos nagyüzemi fejlődését, emelkedő hozamait és gyökeres tájátalakité szerepét a termelési méd gyökeres megváltozása 1945 után. "A természettudomány és az agronómia fejlődésével megváltozik a föld termékenysége is, mert megváltoznak az eszközök, amelyek a föld elemeit azonnal értókesithetővé teszik

1'. Ezt igazolja a homoki talajok müvelésében bekövetkezett alapvető változás dományos ismeretek bővülése ereeményezi, hogy a különböző természeti tényezők egyre kevesebb akadályt jelentenek az ember számára /71, 174-205/.— így az egykor csekély értékű homok hasznosításának igen fontos növénye lett a szőlő, főleg a filoxóravész óta. "Meghóditása" sokrétű munkát igényel; erősen trágyázni kell, mert szerves anyagokban szegény, rendszeresebben kell védekezni a fagykárok ellen, a cserebogár pajorok ellen Szőlőtermelésünk tekintélyes része települt 1945 után "a két fofy ó közére" 17o ezer hold, ami egész szőlőterületünknek kereken fele. így szőlőtermelésünk földrajzi arányai erősen módosultak, a terület nagysága kedvez a változatosságnak szinben, izben, stb. Főleg a körzet déli fele emelkedett nagy jelentőségre 1945 után, holott még legeltetésre is alig volt alkalmas /71j 174-2o5/. Lost pedig az alapos talajvizsgálatok elvégzése nyomán eredményesen tudnak a filoxóre ellen is fellépni /48 sz.mell./. A laza homokon komoly feladattá nőtt a defláció elleni műszaki védekezés is /16

t 18-19»/. A sokrétű munka lehetővé tette a minőségi Kadarka, Kövidinka, Ezerjó, Mózesfehér, Olaszrizling stb. nagyüzemi termelését. A szocialista termelési mód uralkodóvá válásával egyiaőben fejlődött a Csongrád megyei szőlőtermelés is. Tulajdonképpen a két folyó közi egysége homoki szőlőterület egy része. Főleg 1953 után növekedett itt a szőlőtelepítés. 1954-ben 'Szatymaz, Domaszék, Csengele községekben 4,5 millió db. szőlővessző előállitására kötöttek szerződést. Ugrást jelentett ez a fejlődó sben. 1955-ben a megye területén 17 241 holdnyi a szőlő /37; 79-93/, igy a megye telületileg is fontos helyet foglal el /49 sz.mell}/. A szőlőterületek és fajták eloszlását a 55.sz-u mell. mutatja. A homoki szőlőtermelés indokolt, csináljuk is. Nem egy helyen sikerült olyan minőséget kitenyészteni, amely vetekedik a hegyvidék borokéival /Izsáki Áll .Gazd./. A homoki telepités gazdaságosabb: a hazai gyökeres és sima vesszők felhasználhatók, a talaj immúnis, a gépi forgatás lényegesen olcsóbb/3200.-Ft helyett I200.-Ft/,viszont a pajorok ellen a talajt porozni kell /42, 6-7,/. termelőerők fejlődése, a tökéletesedő agrotechnika, a tu46,