H. Nagy Eszter: Szőlő- és gyümölcstermelésünk fejlődése a felszabadulás után / 0098-1966

- 20A paksi járásnak kb. 4oo kat.holdnyi nagyüzemi gyümölcsöse van igen jő < természeti, szállitási ós fogyasztási feltételek mellett, s a fejlődés mégis gyenge ütemü. A megoldást a megfelelő tárolók épitóse, ujabb telepítések /felújítások/, a mennyiségi ós a minőségi növelés hoznák /33,11/. Szállitási nehézségekkel küzd málnatermelésünk is. Kósd, Rád, Penc, Csővár málnatermelő községeink Váctól néhány km-re vannak, kb. 20 vagon málnára szerződtek, amit lehetett: gépesítettek, de a szedés kézimunkaerőt igényel és pontos időt. A késés károkat okoz. A szedéssel nincs is baj, termelőszövetkezeteink idejében leszedték a málnát, de a szállítókapacitás hiányában csökkent értékben került a málna elszállításra. A s'zállitás ós a gyüm. termelés szoros kapcsolatát ez a tény is mutatja. - - - A jelenlegi helyzetet vizsgálva a döntő helyet elfoglaló pozitívumok mellett - -- több olyan hiányosság van, amelyet orvosolni kell, így elég sok feladat van pl. körtetermelésünk korszerűsítésében is stb. /22»57>& 74,/• Gyümölcskultúránkkal együtt fejlődött szőlőkulturánk is. Nézzük:hogyan hatott a felszabadulás utáni alapvető változás borvidékeink állapotára, szőlő- ós bortermelésünkre. Szőlőkulturánk Rövid törtneti áttekintés A megszabott terjedelem miatt csak igen hézagosan ismertetem szőlőmüvelésünk múltját, hogy jobban értékelhessük a jelen nagy feladat-megoldásait ós a tervgazdálkodásban kitűzött távlati célokat. A XVIII. századra kialakult történelmi borvidékeink jó részét a XIX. / 5o ^^-l—44 azázad végi filoxéravész kipusztította / ^ '/• A két világháború között a szük belső piac és az agrárválság nehezitik a fejlődést, sok a túltermelési válság. 1935-ben 36o ezer holdnyi szőlőnk van, a filoxéra miatt nagyobb része homokon. - Az 194o-es 5o-es évek fordulójának helytelen agrárpolitikája miatt a szőlőterület nem növekszik , még l96o-ban is 354 ezer kat.hold /51;A Pedig Hazánk sajátos természeti földrajzi viszonyai a Föld egyik legjelentősebb bortermelő j tájat alakították ki. A mediterr.eredetű szőlő egyik É-i elterjedési határa Hazánk. Az eredet az egyik oka a termésátlagok szóles határok közötti ingadozásának, bár éghajlati elemeink több pozitiv vonást tartalmaznak /69,169-359/. Minőségileg a hegyvidéki borok értékesebbek, homokon biztosabb a termelés.- - - - - A őldosztás tovább aprózta a szőlőket /46 ezer holdat osztottak ki I/. Még 1959-ben is kevés a korszerű nagyüzem, azóta rohamosan emelkedik szá-