Nagy Ilona: A Tiszazug gazdasági földrajza (Tiszazug, 1962) / 0097-1965
- 6 íz egyes községekben a művelési ágak szerint való megoszlás igen szoros kapcsolatot mutat a talajviszonyokkal* A szánték a jé minőségű mezőségi és öntéstalajokon helyezkednek el* A gyümölcs- és szőlőkultúra a homoktalajokon terjedt el* A legelők legnagyobbrészt a szikeseken helyezkednek el* Minden tiszazugi falura jellemző, hogy a falu alatti szikes területeken legelő van* Ezek a területek nem 0 voltak mindig szikesek, valészinüleg idők folyamán a legeltetés és a rossz belvizlevezetés miatt alakultak ki* Hosszú ideig nem volt belvizlevezető csatorna, a viz a legelőkre folyt, amelyek elszikesedtek* A legelők a szikeseken csak koratavasszal zöldek, később a fű is elszárad, néha egy-egy csapadékosabb idő után megzöldül ugyan, de ilyenkor tócsákban áll rajta a viz is. - - - A rét részesedése valamivel az országos átlag /5,9 alatt van, az összes területnek mintegy 4,39 JÍ-át teszi ki * A rétek főleg a laposabb, vizenyősebb területekre korlátozódnak a Tisza és a Körös mentén* A rét fühozama nagyon változó, a csapadékviszonyoktól függ. A fejlett állattenyésztés nagyon megköveteli a sok és jó minőségű takarmányt, ezért a tiszazugi termelőszövetkezetek egyik fontos feladata a legelőgazdálkodás javitása, aminek legalkalmasabb módja az öntözés megvalósítása. Ma 266 kat. hold legelőt öntöznek. A művelési ágak szerint való megoszlásból látszik, hogy a fokozatos csökkenés ellenére is a szántó van túlsúlyban* A szántó a különböző növények között az alábbi táblázat szerint oszlik meg: 1951 - 52. 1955 - 56. 1959 - 60* százalékban kenyérgabona 39,1 39,3 29, 72 szemes takarmánynövény 40,1 38,8 41,00 iparinövény 6,5 8,0 szálastakarmány 6,7 7,2 zöldségféle 4,6 5 5,3 « egyéb 2.* összesen: 100,0 100,0 100,0 Ez a táblásat az 1950-es évek vetésszerkezet-változását mutatja százalékos megoszlásban* Ebből kitűnik, hogy a kenyérgabona területi részesedése fokozatosan csökken* Ezzel szemben a takarmánynövények, — főleg pedig a szálastakarmányok területe, — az 1950-es évektől 1960-ig növekszik* Az 1950-es évek elején azonban még a kenyérgabona és a takarmánynövények /kukorica, árpa, zab/ területi részesedése között nagyon kicsiny különbség *an, mig az 1959-60-as gazdasági évben 11,28 JÍ-ra növekszik a különbség a takarmánynővénv*k javára* Ha az 1959* évi vetésszerkezetet összehasonlítjuk az országos szerkezettel. Kenyérgabona Szemes ta- Szálasta- Ipari- Zöldségk ármán y karmáq y növénye k félék százalékban Tiszazug 29,72 41,00 19,8 4,6 4,8 Országos S8.fe 40.3 6.7 6.7
