Nagy Ilona: A Tiszazug gazdasági földrajza (Tiszazug, 1962) / 0097-1965

- Í9 családi házak, amelyek azonban erüuen magukon viselik épitőik ás tulajdonosaik Ízlését és igy as a talapülésrész kissé zavart, túlságosan változatos..... Szélviszonyok vonatkosásában az a rész is jól települt. A tarülat olyan éa akkora, hagy terjeszkedésre is van hely bőeégesen, mig a mák tárgyalt első települést, as üzemtől nyugatra, — egy felől akadályozza a terjeszkedésben a Tisza folyó, 0 nyugat felől pedig ráér is egybeépült majdnem a téglagyár telepével, amely naa a logkorszertibb. - - - A martfűi település harmadik magja a vasútvonaltól koletre épült, de nagyobbik részbon ezt is a Tibza Cipőgyár közelsége hozta létre és csak másodsorban mondhatnánk el mezőgazdasági jellegű telepítési okot. Ez a harmadik teleptilés teljesen magán jellegű, egytzerü parasztházakból áll. Csupán a tanácsháza és két bérház Ipűltek a mai korszerű stílusban. így tehát a martfűi település mindhárom része szoros kapcsolatban van a Tisza Cipőgyárrld. - - - Várható, hogy néhány év múlva a Tiszaföldvár— -íáartfű-i raüut déli oldalán keletkezett település összeépül a vasnt keleti oldalán létesült településsel és félkörívben körülveszi az üzemet. A település helye előnyős több szempontból is. Elsősorban azért, mert a Tisza folyó mellé épült, vagy annak közvetlen közelébe as egész település, tehát mind a három, fent tárgyalt mag, és igy nem áll fenn a különféle funkcióju vizkérdés. A lakosság vízszükségletét a Tiszaából fedezik és megfelelő eljárások után a szennyvíz is oda kerül vissza. A település mindhárom magja érintkezik a vasútvonallal, vagy ahhot egészen közel van, nem szólva a kényeimé* és sürü autóbás kijáratról Tiszaföldvár—Kunszentmnrtcn és ttákóezif alva—Szolnok irányába.. ...» ... A gyors építkezést, a három települési mag kialakulását lehetővé tette, meggyorsította a Tisza Cipőgyár ssomszááságában települt tégla-es cserépgyár. A jövőt, a perspektívát tekintve, a központi fekvésű üzem fe5'^dése, bővülése odavezet, hogy egy-két évtized alatt a Tisza mellett egy uj szocialista város épül ki. Ennek minden objektív és konkrét adottsága megvan. Már az előzőekben emlitottem, hogy a régi települések gondosan és következete# sen az árvitmentes kiemelkedésekre épültek a Tisza és a Körös mantóa. A tárgyalt táj középső részén szántóföld is futóhomok volt. Utóbbit alIX. század vége felé szőlővel és? gyümölccsel telepítettek be. Az egykori futóhomokos területen az elmúlt évtized alatt két község «U**ii* alakult: Csorkeszőlő és Homok. Utóbbi még Tiszaföldvár tanácsi kirendeltsége. Homok régóta Tiszaföldvár község szőlőterülete. Főleg kia parcellákon alakult itt ki a szőlővilág. A néhány holdi ssőlő biztos megélhetést nyújtott az itt települt lakosságnak. A ssőlfé- és gyümölcstermelés rendkívül munkaigényes folyamat, ezé-t a kisparcellák tulajdonosa minden idejét a szőlőben töltötte. Ezért ezek a homoki ssőlőtulajdonosok nem Tiszaföldvár faluban, hanem saját ssőlőterületeiken épitettekxii házat. Igy lassan Homokon "hegyközség** jelleg* település jött létre, vagy nevezhetnénk, egy kis tulsással, — "szőlőhegy-település"-nek. Különösen sok, korszerű lakóház épült a felszabadulás után. - - - A Homok-i telepítő erő főleg a vasútállomás volt. Elsősorban itt települt a legtöbb uj hás, vagy legalább is közel a Homok-i vasútállomáshoz. Totrábbá a régi külterületi általános iskolát kibűvitették, üzleteket, mozit épitettek stb. Az egykori futóhomokos puszta helyén virágzó szőlő- és gyümölcstermelő település alakult ki hegyközségi jelleggel,.igen sok kommunális létesítménnyel. A település a Tiszaföldvár! községi Tanács Végrehajtó 3isottságának kirendeltségi szintű része ugyan, de a jövő esetleg a különválás lehetőségét is magában rejti, bár ax kirendel aég is mindinkább mintaszerűen működik, igy lehetséges, hogy a jövőben Tiszaföldvár nagykőfcség hegyközségi résslegeként fejlődik tovább, vagy kertvárés lesz ez a terület. - - ® A dél-tiszazugi homokterületen Kunszentmárton és Tiszakürt határ ínak agy részéből alakult Csorkeszőlő község önálló tanáwesal. Erre a községre igen nagy jövő vár, mivel az 1942-43. évi kőolaj kutatások alkalmával 92 C fokos farróvis tört fel gyógyviz jelleggel. A ferróviz, gyógyvíz, — az ország majdnem minden réazéből vonza as embereket. Gondos orvosi kezelés mellett itt már sokan találtak gyógyulást. As elmúlt évtizedben igen ssép fürdőtelep, étterem stb. épült a mélyfúrás közeiébon. Igen nagy ssükség lenne azonban egy tágas, nagy létszámot befogadó azállodára is.