Nagy Ilona: A Tiszazug gazdasági földrajza (Tiszazug, 1962) / 0097-1965

27 volt, de foglalkoztok halászattal, méhészettel, kézművességgel, konderfeldolgozással, bőrkikészítéssel, mézsör gyártásával, itt-ott szőlő- és gyümölcstermeléssel, gyéfcényfonással, pákászattal stb-vel. - - - A 4. sz-u térkép a Tiszazug 1671 évi településeit tünteti fel. 15 település volt ekkor, ezek közül négy teljesen elpusztult, ma szántéföld van a helyükön. Összesen 328 lakéház volt a 15 település en, a lakosság lélekszáma podig agy mai közepes tiszazugi település # lélekszámának a felével egyezhetett meg. - - - A török hódoltság idején elpusztult, elvándorolt lakosság pótlására a XVIII. században a hegyvidékekről, szikesekről, futóhomokról jönnek a telepesrajok. Legtöbben itt is maradnak, de vannak csoportok, amelyek továbbvándorolnak. Azok, akik letelepednek, szőlőt ültetnek a hajdani rossz homoklegelőkbe, kendert termelnek stb. Ez a XVIII. századi vándormozralom különösen három községet érintett: Tiszaföldvárt, Tiszasast és bzelevényt. 1721 után Tiszaföldvárra települnek Heves, Fgyek, Kunmadaras, Karcag, Kisújszállás stb. környékéről. 1715 után jönnek Tiszasasra Ssatmárból, Bánhorvátról. Szele vényen jászalsószentgyörgyiek, szolnokiak, törőkszentmiklósiak telepednek meg, de ezek egy része később tovább megy Zenta felé. - - - A vándormozgalom és a természetes szaporodás következtében a 1 kosság lélekszáma a XIX . század második felére a mai tiszazugi terület lélekszámának a felével lett egyenlő. Egy 1850-ből fennmaradt térképen a Tiszazugban 10 község és hat puszta van. Az utóbbiakból három községgé fejlődött az elmúlt tiz év alatt. 1850-ben a falvak még mind vizhez, viziáthoz kötöttek, nemhogy vasút, de közút sincsen ekkor még. A Tiszazug közepét a térképen szántó, szikes és futóhomok foglalja el. A futóhomok a századforduló időszakában fontos szerettet, játzzik a tiszazugi népesség gyarapodásában, mivel a hegyvidéki filoxera-járvany miatt nagyon sokan jönnek a Tiszazugba, ahol az addig alig jövedelmező futóhomokot szőlőtelepítésre használják fel. A tiszazugi települések formájára a falusias-csoportos éa a falusias-magános _ település jellemző.,Csoportos települések a Tiszazugban főleg a folyók mellett ® keletkeztek;a belső területeken pedig több volt a falusias-magános település. Ebien kétségtelenül szerepet játszott az is, hogy a Tisza és a Kötöz mentén az árviz állandó veszélyt jelentett, ezért vagy a magasabb peremen, vagy az árvizgáttól védett részen csoportosan, tömegesen települtek az emberek. Már az előzőekben említettem, hogy a Tiszazug középső részén nem voltak falvak, hanem odanyúltak a peremeken elhelyezkedő községek szántói. Ezeken a szántókon alakult ki a tanya-rendszer, aminek elterjedézét sok helyen akadályozta a földesúr, vagy a község maga, mivel utóbbi esetben a szétszórt településen sokkal nehezebb volt az ellenőrzés, a közigazgatási teendők lebonyolítása. Igy azokon a területeken, amelyeken a nagybirtok részesedése alacsonyabb volt az összes birtok területéből, a közigazgatás menete is kezdetlegesebb volt, — mint Hagyrév, Csépa, Szelevény környékén, — ott zoklal több tanya alakult ki. Ma, a szocialsita közösgazdálkodás idején, a szétszórt tanyatelepülés helyett a csoportos településnek kedvez a fejlődés. A sok kis parcella helyett egy-egy n nagy közösgazdaság van, amit egy központból irányítanak. A tiszazugi termelőszövetkezetek központja általában egy-egy volt majorból alakult ki. Az elszórt tanyák helyett az emberek is szívesen telepedtek le ilyen központba. Igy keletkezett pl. a Tiszazug nyugati középső szólén Kungyalu közsé". Itt a központot a régi Almássy•ajor képezi. Itt települtek a gazdasági épületes, a lakóházak, az iskola, mezi, . üzaletek stb. Kungyalu uj, szocialista község, amelyet a termelőszövetkezeti gazdálkodás hozott létre. Ehhez hasonló telepűléstömöritő tendencia több termelőszöf vetkezet fejlődésében is megmutatkozik. A központ körül az uj, korszerű gazdasági épületek gyorzabban épülnek, a lakóházak épitóse még lassúbb, mivel a tagok jó része falvakban lakik. A termelőszövetkezeti központok kiépülésével a tanyavilág ma már lassan eltűnik, felszámolják. A tiszazugi falvak alaprajza eléggé változatos. Legtöbb a halmazos település /:Tlszekürt, Tiszasas, Tiszaug, Nagyrév:/. Brnek az az oka, hogy a községek nagy