Nagy Ilona: A Tiszazug gazdasági földrajza (Tiszazug, 1962) / 0097-1965

- 14 öntözésre. A Tisza és a Körös mellett felhasználjék öntözéshez a holtágak és a belvizi csatornák vizét is. - Az öntözés kedvező adottságait a múltban nem, vagy alig hassnálták ki. 1935-ben csupán Tisseföl váron és Cibakházán volt két öntözött parcella, ahol zöldségtermesztéssel foglalkoztak. Holott a Tiszazugban szükségszerű az öntözés, mert gyakori az aszály és ez sokszor negyon lecsökkenti az egyes növények terméseredményét. Az öntözésnek azonban van egy korlátozó tényezője, még pedig az, hogy aránylag nagy területeket foglalnak el a homoktalajok, amelyeket nem lehet öntözni. Ma 1 276 kat. holdat öntöznek a Tiszazugban, mig 1935-ban csak bolgárkertészetet folytattak az öntözött területekein. A jelenleg öntözött területen a termelés a következőképpen eszük meg: összes öntözött • aWll >t V-t — E nnek hány s z á z a 1 é k a loniiíi isit holdban kert . . takarmány 1 rét-legeló másodnövény 1 egyéb 1 276 22,4 33,4 24,4 10,1 8,2 1,5 Az összes öntözött területből a kapások részesedése a legnagyobb, nagy része kukorica. A kukoricát általában egyszer öntözik, a legmegfelelőbb időszakban, vagy amikor legszükségszerübb. A takarmánynövények közül öntözik a lucernát, vörözherét, sok silókukoricát. Állattartás céljára árasztáuos módszerrel növelik a rizses vetésforgó területét. - - - Az állatállomány növelésének nélkülözhetetlen feltétele a talarmánynövények termeszténe mellett a rétek és a* legelők öntözése is* Ma még az összes rét- és legelőterületnek csak kis százalékát öntözik. Tervet dolgoztak ki arra nézve, hogy minden évben több és több legelőt vesznek öntézés alá. Ezeket a területeket —-- a rizses vetésforgó kivételével, melyet árasztanak, — csak egyszer, esetleg kétszer öntözik meg a logkritikuzabb időpontban.- Az öntözött területnek 22,4 ^-át a zöldségtermesztő kertészetek foglalják el. A kertészetek öntözésinek leggyakoribb módja a csatornás és permetező módszer. Ritkábban alkalmaznak árasztásos módszert, ehhez t.i. un. "tereprendezett" talaj szük séges. A Tiszazug első tereprendozett kertészete a Martfűi Állani Gazdaságban van, ahol szép eredménnyel termesztenek paprikát, karfiolt, paradicsomot, karalábét és egyéb zöldségféléket. A folyókból, vagy a belvízi csatornákból nagy teljesitm<nyü szivattyúk segítségével emelik ki a vizet. A legnegyobb összefüggő öntözött terület Cibakházán, a Holt-Tisza által körülvett Sárszög nevű"zug"-ban van, ahol a Holt-Tiszából két nagy teljesítményű szivattyúval nyomják fel a vizet a csatornákba. Ezt az öntözéses gazdálkodást pillanatnyilag azonban veszély fenyegeti. Ugyanis a tiszaföldvári gyógyfürdő vizét a belvizi csatornákon át a cibakházai Holt-Tiszába vezetik. A gyógyvíz /mélyfurázos eredetű thermálviz/ erősen sós, igy a Holt-Tisza elsÓsosodását eredményezné bizonyos idő múlva, s okkor az öntözést meg kellene szűntetni a Sárszögben. E veszély megszüntetése érdekében a tiszaföldvári belvizi csatornát meghosszabbítják és Tiszaföldvár mellett a Tiszába vezetik. - - - A Körös és holtágai mentén is nagyon sok kis parcellát öntöznek, "ovábbi cél: a folyóktól távolabb fekvő területek öntözésének megoldása további csatorna-hálózat megépítésével. A csatornák hossza évenként növekszik. Ma már a többi vízügyi munkálatokhoz hasonlóan a csatornaépítést is gépesítették, s ez hozzájártl az épitési munkálatok meggyorsításához. Ka idővel a Tiszazug temészetaita öntözési adottságait, lehetőségeit optimálisan felhasználják, a termést igen gyakran megtizedelő aszálykár kiküszöbölhető lesz. A közösgazdálkodás az öntözés szempontjából is sokkal előnyösebb és a jövére nézve is nagy reményekre jogosit. Természetesen az öntözési berendezések, munkálatok "pénzigényessége" miatt ez a munka még hosszú ideig eltart.