Borza Márta: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium története 1947-től 1964-ig (Tiszaföldvár, 1964) / 0062-1964

- 24 A középiskolai versenyen 19 csapat vett részt. A mi iskolánk férficsapata igen f.. kedvezően mutatkozott be.. A csapat hetedik lett. Ezt az eredményt lelkes munkájuknak köszönheti az iskola, ugyanis ^ öt-hat hónapja kapta meg a gimnázium a tornaszereket. /90.^ A tornaórák és az edzések után igen jól esett volna a sportoé lóknak a frissviz. A DISZ szervezésével meginditották a zuhanyozó építését. A hely és munkaerő meg volt, azonban az anyag hiányzott. Az anyag beszerzését * egy téglás " mozgalommal oldották meg. Olcsó volt a tégla beszerzése. Rövid idő alatt összegyűlt a tégla és hozzá fogtak a zuhanyozó és az öltöző építéséhez. Nehéz munkába fogtak a diákok. Elsősorban a köráyéket kellett megtisztítani a gaznövényektől, kőtörmelékektől stb. Lelkes munkával hozzáfogtak a fundamentum kiásásá&oz. A szorgalommal azonban baj volt, ugyanis napról -napra megcsappant. 1952/53 • májusában már csak Csatos Sándor és négy -öt diákra hárult a zuhanyozó befejezése. 1953/54 -es tanévls végére elkészült a zuhanyozó. Egy ideig zavartalanul sportolhattak a diákok. Tovöbb folytatják lelkes, eredményes munkájukat. 1954-ben a Szpartakiádon iskolánk hirnevét öregbítették a sportolók. A községi, a járási, a megyei verseny után, két tanuló az urszágos ® Szpartakiád döntőjébe. Ott is megállták helyüket. Illés Róza országos bajnokságot nyert kerékpározásban, Hanyec Róza pedig második helyezést ért el gránátdobásból. / 62./ Iskolánk szép eredményeket ért el a sportban. Megyeszerte is? mert kiváló atlétizálónk volt, Lar.ath üéza . Az 1955/56-os tanévben hármas- és rudugrásból iskolacsucsot állított föl, amit még ma sem döntöttek meg. Hármasugrásból : 12, 2 m, rudugrásból : 2, 3 m. Az órákon igen sokan tanulták tőle az ugrások stílusát, vagy a dobások technikáját. A gimitázium rendezett, szerekkel ellátott sportpályával sajnos 1956-ig nem rendelkezett. A községtől, megkapta a gimnázium azépület alatt elterülő gyepes részt. A t cvábbi munka, a sportpálya kiépítése a diákok feladata volt. Szorgalmasan dolgoztak és 1957-ig dobóköröket, magas- és távolugró gödröket, 100»-es sikfutó pályát építettek. Sajnos a sportpálya teljes elkészülése csak az 1963/64-es tanévben várható. Minden évben építettek valamit a sportpályán. 1957/58 -as tanévben meg • kezdték a 400 m-es futópálya építését. Majd az 1958

/59-es tanévben röplabdapályát építettek. /64.Z 196l/62-es tanében uj tornatanárt kapott a gimnázium . G. Pap Imre tanárur vezetésével a sportolók a sportolás objektív feltételeinek biztosítását tüiték ki célul.