Borza Márta: Tiszaföldvár település és gazdasági-földrajzi viszonyai (Tiszaföldvár, 1964) / 0061-1964

*•> . 6 — Már körülbelül 8-12000 évvel ezelőtt, tehát az időszámításunk előtti 6-10000 évvel ezelőtt megtelepedett a kőkor embere Tiszaföldváron, a mai " Sziget " nevü határrészen. Ezt a kiemelkedő részt körülvette egy régi Tisza-meder: látszik,hogy a kőkori ember folyóvíz mellé telepedett. Ugyancsak kőkori telephely volt az uj temető mellett létesített KTSZ téglaégető mögötti partos helyen. Itt a mai " Sulymos-part" nevü patkó alakú morotva lehetett a kőkorszakban élő Tisza-meder , amit az is bizonyít, hogy ezen a lelőhelyen igen sok hálósuly került elő./29.,/ Mindkét helyalkalmas volt az ősközzéségi társadalom foglalkozásaihoz : halászat , vadászat, .gyűjtögetés. Sárgafföldből / alföldi lösz / formálták, mad majd égették edényeiket, hálósulyaikat, a kezdetleges szövőszék huzósulyait, tűzhelyeket , vadászati célokra készített gömbalaku dobósúlyaikat. A homoki részen \ Ószőlőben/ kőkori orsósuly is előkerült. De a miskolci Avas és a Zempléni -hegység vulkánikus kőzetei is előkerültek az egykori telephelyen : k®Ür klorit, kalcedon, májopál, füstkvarc stb. Valószínűleg a folyókon szállították ezeket le: a Tisza és a Zagyva hatalmas mocsár- és árterületén , öntésterületén. Tiszafiöldvár környéke viszonylag sűrűn lakott volt a kőkorszakban is. Ezt tfinyrf bizonyítja az is eddigi körülbelül nyöle 8 lelőhely is. a bronzkorszakban használt bronzöntő mintákat találtak a Kossuth Lajos ut É-i részén, ^z arról tanúskodik, hogy a bronzkorszakban is volt itt település. / 70.,/ A római- és a népvándorlás-kor szórványos leletei azt bizonyítják,hogy az élet folytatódott az időszámításunk utáni századokban is. Tiszaföldvár fekvását illetően egy D-ről É felé nyúló " alföldi lösz* félsziget, amey lyet a Ny-ról és K-ről mocsaras részek határoltak: két Tisza-merotva. Az egyik a mai Haleszek helyén volt, a másik a mai Csesz-árok mentén. Dél felé árvízmentes szinten csatlakozik a tiszazugi lepel homokhoz és K felé az úgynevezett Szolnoki-löszháthoz, amely mér óholocén szint, mentes a mai Tisza árvíztől. így a fekvése alapján érthető a falu neve, Tiszaföldvár, még akkor is, ha nem volt itt sohasem mesterségesen épített vár. Tiszaföldvár neve legelőször a XV. században forflult elő. Hozzátartozott ^artfü puszta is. A század elején Tiszaföldvár a dunaföldvári bencés apátság jobbágyfaluja volt.