Dr. Tóth Dezső: Arnales Reformatae Ecclesiae Tiszakürtiensis (1949) / 0053-1964
- 239Ilanonnevü fia, a mi lelkészünk, még a szegényes , alig 100 lelkes ki csepei gyülekezet parokhiáán született 1752-ben. Felnevekedve az Ugocsábol legjobban megközelíthető mánnarosi szigeti patikklóban kezdte meg iskolai tanulmányait, sőt a középfokú tanulmányokat is elvégezte. A gondos szülői kezek között , nevelkedett kiváló képességű ifjú azonban mégis többre vágyott s 1772-ben már mint harmadéves togatus, a hazai legmagasabbszintü főiskolára, a debreceni kollégiumba iratkozttt be. Ám az atyai háztól megszebb fekvő Debrecenben csakhamar kitünk-hogy a szűkös csppei vagy feketardői lelkészi állás jövedelméből élő apjára nem támaszkodhatik, de az igyekvő fiút ez nem törte le. Iiogy tanulmányai folytatására anyagi alapot teremtsen , a kor szokása szerint félbehagyta a kollégiumi pályát 8 kiment magán-nevllőnek. A ben akkoriban keresett a kollégiumban ilyen nevelőnek való ifjút, az előkelő dezsi közbirtokos, roffi Borbély/Sándor/ Sámuel s a tanárkar nem is ajánlhatott különbet Ungi Mártonnál, amár ötödéves derék togaínasnál. /un a derszi nyájas udvarház s a módos ellátás sem sóégyenitette meg a többre igyekvő i^jut. Az itt eltöltött szép napok ugyan , egy életre eljegyezték tájunk számára, de egy év multán, 1774-ben mégis visszatért a debreceni kollégimba magasabb tudományos képesítését megszerezni. Sok/nélkülönhetetlen/ nélkülözések között kollégiumi tanulmányait be is fejezte 1779-ben a Hatvani-Vargas-Sonai profés zorék lábánál. Majd a bevett rendtartás szerint a kuramadaresi partikulába szállott ki rektornak, valószínűleg még a dersi tartózkodása idegén szerzett kapcsolatai révén és bizonnyal érdemeinek elismerése nyilatkozott meg abban, hogy szokatlanul nemcsak a szabályszerű két évet töltötte ott, hanem a harmadik évre is megmarasztották. A madaraii pabtikula azon' an a kisebbnek közé t rtozott, külföldi tbnulmányutjához ott nem gyűjthetett magának elég pénzt. Igy tehát eMbb, 1783 tavaszán Kürtön vállalt segéd-leikészi szolgálatot a korán elbetegedett Sári I.ihály mellett. Nemee törekvéseivel azonban ezúttal sem hagyott fel, hanem 1783 augu sztusában bucsut mondott a kedves kürti lelkészcsaládnak és elindult Iíeidelber Tibe, majd onnan íírburg Margburgba tudományának fejlizelésére. Hazaérkezve a Sári Halála s Sallai zavaros ideje után, épenegy megfelelő lelkés t kerestek a kürtiek , mikor 1785 februárjában örömmel engedett a kürtiek kérésének öngi s elfoglalta itt lelkészi állását. Itt emelkedett szellemisége szeriÉt, elsőben is azárván, maradt Sári -calád gondját vette £el, mikQzben itt tartó kodása után alig pár hónapra, 1785 julius 12-én házas ágot kötöt elődje lányávll.Sári báriával aki Körtön született 1769 junius 18-án, tehát jéval fiatalabb volt Ungiaál. Sári llfehály fiának nevelkedése külön's gondot fordított , nem is eredménytelenül . Azután anyakönyveinkfet kitűnő kézírásával az összes t Kaz összes/ szabályszerű adatok pontos bejegyzésével először ő emelte egy közákirat kívánatos méltóságára állandó báa barátai s kersztkomái I.'ajor Mihály földvári, Szatmári István a nagytékintélyű sasi lelkész s tanácsbiró , Fóris János tisztt irtó s ugy látszik , anép közé nem is nagyon ve ^yült , még is a nyilvánvalóan kivételes képzettségű lelkész nagy tisztségének örvendett az egész gyülekezet.
