Dr. Tóth Dezső: Arnales Reformatae Ecclesiae Tiszakürtiensis (1949) / 0053-1964
-33Csak egy pillant 'st kell vetnünk a ma is ugyanazon helyen álló fennálló házsorokra s láthatjuk, hogy az el3Ő , ősi település helye közvetlenül a Tiszára néző magaslat, alig ezer lápósre aTisza eredeti medrétől. Itt volt szép sorjában helye a temetőnek, ma is a templomnak , lelkészlaknak s a kakóház knak. A további terjeszkedés azután a hosszanti fal bél halmaz falut csináltj mert csak kelet felé , a Tiszától befelé a Lenes, Csukás, fcagysziget és Tulatón nevű dűlők közötti magasi t mutatko ott biztonságosnak az építkezésre. í indhogy pedig e magaslatból északra a Duzás-szigetl part, délre pedig a Nagysziget nyúlik ki. i elveken, gyorsan a falu határának végére lehet érni; csupán egyetlenkijárat mut tkozott s mut tkozik , a Ösuk's - laposon át keletre, amely a szántóföldekre s szőlőkbe visz és 1886-ban ennek partján történt az épitkezések folytatása is a mai * Csak amikor a velvizek hathatós levezetésé s a Tisaa-gátak épitése befeje ződött, vágtak c-iapást az u. n. resser-laposon is s másfolé. A község ősi települési vonalával egyir'riyb n északon és déléig a Nagysziget és a Buzásszinet, valamint ezek és a Tisza eredeti me re k" ött fekvő, az áradásoktól állandóan ötözött terölet / Borhásla os, Lenes/ ke dettől fogva földesúri magángazdaság tartó áka volt, igy a közlakosoknak termőfföld sem jutott máshol, mint a JéözséfcEőJ' községtől minter^r négy kiláméterre kezdődő keleti részen. a mai Nyomástól a Feres -dűlőig. A falu s a ter őföldek közötti négy kilőméteres natr, ru köezet 1 en , a Csuk's-l; ;-os. ITencser-lapos me őben mád- s szénaternő ,de állandó letelpöíésre semmi képen nem alk Imas terület, következJleg a szántóföldi gazdálkodás a nagy távolság miatt kezdettől na,«^y nehé s^gekbe ütk zött s mikor £ végre rag megindult , nyomban tanyasod'sra vezetett, kivált s szőlőmüvelés kiterjedésének idején, mert a szőlőmüvelésre alkalras terölet is egyedül e na y félkörívben terjeszkedő nádas-zsomb kos lapálynnk a faluv 1 szemközt fekvő tulsÓ partján kinálko ott, először talán az öre hegy nevű dűlőben, í.indebből pedig arra is lehet következtetni, ho y öreghegy nevű dűlőben./ a Tisza és félörivben áll; adósult óriási kiöntése VB yaz ál aly táplált belvizek közepén lévő ma :aslatra települt falu nemcsak biztos menedéket talált az egykori háborús időkben , hanem településének helye kézenfekvővé tette gazdasági lehetőségeinek alapjait: a hlá halászat , nádtermelés és legelő - gazdálkodás folytatását is. kikor selig a korszerű haladás folytán a szántóföldi s szől 'gazdálkodásra tértekát, a falu egés en két részre szakadt: a bel- s külterületee, a naí»y réten innen s tul lévő részre. E természeti körülmények között, társadalom -gazdaságtörténeti kialakulásának /!/ vizsgálatánál az első me^bizha'ó támrontot a tö rök h édoltr r' g kezdetéről , a török kincstári dofterekből nyerTíőTju^7™~TIzéF"szi?rir,t először 1558-ban van emlitve, mikor hr.lketled cimén /2/ 150 ezret fizet a t 'röknek, ugyanakkor közvétlen Szo~s édai: Sas 200 , Ság is 200 s Kécske 175 adőózik )íalte*í halkettedből.
