Dr. Tóth Dezső: Arnales Reformatae Ecclesiae Tiszakürtiensis (1949) / 0053-1964
-57Ek'oribanwaz uj vürti avagy az ugy nevezett K. Sz. öártoni sz lukiban va yis a mai varjas s kisasszonypusztán már 100 szőlőbirtokos művelt szőlőt, akik közül kürti 14, sasi 14 f ugi 6, csépai 4 lakos s a többi, 62 szőlőbirtokos kunszentmártoni lakos. Ezek azután 250 * lánc " szőlőn, ami e y kapásnál kisebb terület 1385-ítérí akó bort 32 icce vörös s 123 akó fehér bort termelnek, ami fctoán 173 akó 12 icce vörös s 15 akó 24 icce feh'r bort fizettek dézsméba. A hivatásos dézsmalajstrom' an külön azt is feljegyezték,h y a birtokosok jól vagy rosszul kapálták é a szőlőt, miután a szőlőmüvei 's minden mukája csupán e -yikből ál 1 ott, azonban aki ros°zul kapálta, az is XCBBÜ a*e leszüretelt láncátál 5-6 akóst tormást. /67/. De ha sz uj azőlő—telepítés ennyire bevált, a régi szőlőkre is sok mu kát fordítottak annyival is inkább, mert ennek urbári terhe a legkisebb volt: félhold / egy pozsonyi merő/ 42 kaajcár s y kapástól egy akó bor. é&j;s a Viszonyokra legjellemzőbbnek az 1828 évi országos állami összeiéás adatai /68/. Ekkor 377 család került nálunk névszerinti összeírásba kik közül 244 helybeli lek s 238 házban s 133 m 's 'Özsébekben lakott de Kürt'n / nagyrészt a szó'őkben/ volt a birtoka. Tehát 1771-i évhez mérv , amik r 124 cs; Iád aláitatott községünkben, • 1 kosság száma mindenesetre megkétszereződött* U ! ,yanakkor zo azon an az összeiró 244 család ke én 759 posaonyi mérő azaz mintegy 400 kid hold szántót tal'lt, tehát felényit, mint 1771-ben . de a kaszáló 1 iterjedése sem növekedett , mert az , 1828-ban 13 csak 318 holdat tett ki. A 241-ből szá tója , kaszálója, 95 lakosnak illetve családnak van ekkor pedig a legtöbb , 22.5 pozsonyi merőre való egynek, 15 pozs. mérőnyi 9-nek s a többinek fejenként 7.5 possonyi merőre való/ alig 4 hold/ • Amitől következett hogy 1828-ban a zsellérek száma már 142 va yis háromszor annyi, mint 1771-bení A vagyoni és népesédési eltol£ódás ellentétes irányának ifiy vil égős tényei alatt természetesen az élni akarás a szőlőművelés felé orientálódik. 1828- ban már 198 pozsonyi merőre v ló vagyis 541 , kapás szőlő, tehát mintegy 100 hold van művelés alatt. A 95 -bői 90 telkes jobbágynak van szőlője s a 142-ből 97 zsellér is kizárólag ebből él, sőt egy * lakó is." A 200 négyszögölet kitevő egy kapás szőlőből / 3/8 pozs. merő./ átlag féltől 2 kapásig v n egy-egy darab szőlő egy -egy birtokos kezén, két telkes jobbágynak van fejenként 3 s ti hen fejenként 2 kapás. A 133 külbirtokos közül pedig 131-nek van Kürtön sz'lője, tehát a szőlőbeli tanyasodás illetve a község törzsiakoss'gára ráteleoedés már ez időben virult. A Tigyi, Szaszkő , ^már, Pataki, Radics, Józsa. Bosócky, Dancsó, harangozó, Osik-családok már ek oriban beköltö ködnek a szőlőkbe, sőt az 1813-i ur arium „ k"rthi szőlőkben lakós Tótól? -ról is tud, valami 10 csal'dról, akik 6-6 frt-t fizetnek robot-váltság a s 1 rt-t házcenzurba*Talán utóbbiak az első állandó szőlőbeli letelepülő* Végül az eddigiekhez vegyük számitás a még, hogy időközben a jóemlékezetü - 3teös~zel -család kihalt, uj földesurak következtek, akiket már a családi ha -yomány sem kötött, iíg így elsőben, a csal -di osztozkodás sorén Luby Imrének jutott részbirtok urbáriumát ismerjük ugy n sak 1828-tól, miker Lubynénrészen 44 telkes jobbágy csal 'd élf,
