Dr. Tóth Dezső: Arnales Reformatae Ecclesiae Tiszakürtiensis (1949) / 0053-1964
így 1559-ben s 1560. banöornemis*za Benedek gvulai várkapitány községünket is az egész messze tájjal együtt megsarcolta A4/, ncilio ekkoriban már a tőrök is megk8vetlíte a marást. Ám a falu ugy látszik - Boző Mátyás bíró vezérlete alatt magára hagyatva la eleget tett, mert életben maradt. Szt bizonyítják 1553-tcl a török addkivetések, 1560-fesr tál a váci püspöki tized-lajstromok 3 1635 • tol a magyar állami adókivetési lajstromok felsorolásai /15/ rendszeresen évtizedről- évtizedre* A török állami azgatásban a jelek szerint, sohasem került egvetlen török katona /ele^ felelőtlen birtoklása alá, mert 1553-ban a török császári khín-birtokok k köpött van felsorolva, 1598 -ben pedig arbudai pasjí kh/nakaí kbánai között szorpeel , ami Szlancon Ferenc megállanitásai szerint előnyösebo gazd sági helyzetet bitositott a falunak, mint a mégánjogi birtoklás. Klv'teles helyzetét valószínűleg Tisza-parti településérek ís köszönhette, mert a török defterek szerint legfőbb jövedelmi forrása a halászat s juhtenyésztés, en ek volt tulajdonítható, hogy khánbirtokká lett, de a Tisza zsombékos -fáradásos melléken viszonylag biztos védelmet talált a falu , afel s alájáró hadakkal Szemben is. Hem szól azonban a krónika*** arról, ho^y bo yan vészelte át a falu közelebbről azokat a szörnyű «aegpróbáltatásokat, melyek az 1552-i szonoki török felvonulással, néhány hónapra multán a törökök vert hadának Eger alól törtáát vi sszavonulásával, 1566-ban Gyula elestével s J'agy Szuleiman Szultán halála hírére visszaözönlő krimi tatárhadak dulásával együtt, jártak, mert közvetett forrásaink azt bt tornát ják, hogv mindezt a falu n m kerülhette el. De része o volt tájunknak 1590-tŐl az úgynevezett 15 éves h'boru borzalmainak is, r,tajd 165>-ban kezdődő felvonulásban is Várad megvívására s v "gül jo fé]századra f a hódoltság ucoloő szakaszában a végvéri vitézek rajtaütésein is. üz « öldöklő századok rer is viharoztak él a falu felett anélkül , hogy a nép ajkán még nyomokat ne hagytak volna magák után, amint ilyen ssájhagyoaányrél még 1864 -ben bőséggel hallott Pesty Frigyes a kürti bírótól. S szerint a község kezdettől fogva meghódolt a törökökuek 3 ezek az itteni tiszai áradásoktól védett „ titkos " a; szigetekre gyűjtötték rabságba a környéki fiatalságot, kiknek leszármazottai ma is a kiterjedt R bh családnevet viselik* A k rti biró arról is tudni vélt, hogy alpasa is s ékelt Kürtön, de valóban feltételezhető is,hogy a mai Cseri-család a ózonok/ szolnoki szsndsák valamelyik szolgabíró féléjéből, a cseripasihtől vette eredetét, amint bo.gy, még színtér élo Tötár-család is a tatár segédesapatokkal lehetett valamelyes kapcsolatban, sőt a oirő a 3ézi-családot is török eredetűnek tartja* Arcél is tudott 1364-ben a kürti biró, hogy községünkben a Cserke dűlőnév az ott tanyázó cserkeszekről vette nevét, a Peres dűlő pedig arrŐl . hogy e helyen agy török katona lelte halálát s a török katona után fizetendő vérdíjat sok perékedés után Kürt kényszerült magára vállalni, miután az összes többi környező közsé éktől távol esett az a dűlő.
