Budai Mária: A tiszaföldvári Lenin Tsz története 1948-tól napjainkig (1964) / 49-1964

10 Összefoglalva: »egallapi that6, hogy 1959. 6ta a termelőszövetkezet nagyot lépett elcre a gazdaságosság és célszerűség szempontjait fi gy el emb évé ve a helyes növény­­termesztés againak okszerű kialakitásában. Szembetűnő az a törekvés* hogy adottsá­gaikat es az ország érdekeit összeegyeztetve* módosítják termelési terveiket* Az 1959 -—1963. évek közötti időszakban azokat a növényféleségeket próbáltam részlete­sebben vizsgálni, amelyek fontosságuk vagy újszerűségük következtében különös figyel­met érdemelnek a sokféle termény közül. A növénytermelés tárgyalását azzal a biztató megállapi tássál zárom, hogy az 1962. gazdasági évben a növénytermesztés terén elért eredményeik elismeréseként országos 3, helyezést ártxai kapott a tiszaföldvári Lenin termelőszövetkezet* Megkapták az ezzel járó 70 ezer forint pénzjutalmat is. 4./ ÁLLATTENYÉSZTÉS A Lenin termelőszSvetkezet gazdasági profilja évekre visszamenőleg, pontosabban 10 év átlagában, a gazdasági bevételeit tekintve, 60 / a növénytermesztés, 40 jé az á állattenyésztés. - - - Ez az arány a népgazdaság igényeinek hatására mindinkább el­tolódik, éspedeg oly módon, hogy a fenti számok felcserélődnek. 1962-ben a bevételek nagyobbik részét az állattenyésztés adta. A nagyüzemi gazdálkodás szempontjait te­kintve a fejlődés ilyen iránya helyes, márpedig a termelőszövetkezet mindinkább meg­közelíti a nagyüzemi formákat. Ennek eléréséig hosszú utat tett meg a termelőszövet­kezet gazdasági élete, ezen belül az állattenyésztés is. A kezdet ezen a területen sem volt kedvezőbb, sőt mondhatni: a semmiből kellett megteremteni az állatállományt. 1948-ban egy pár lóval kezdődött. Ez igásállatnak is kevés volt a földterülethez. A következő tavasszal egy pár szép almásderes lóval szaporodott az igaerő. Növekedett a földterület, ennek arányában növekedett a lovak száma is, ha nem is kielégítő mérték­ben kezdetben, de 1950-ben már 8 darab lovuk volt. Csikókat is tartottak, bár azok felnevelése egyelőre nagy problémát jelentett. Az első években az állatok elhelyezé­se még a takarmányozásnál is nagyobb gondot okozott. Volt olyan tél, amikor в tagok között szétosztották az állatokat QtthoniMeleHsre"• Azután építettek istállókat, de ezek kezdetben nem voltak jól felszerelje a téli hideg ellen. Sok állat elhullottj vagy a hideg vitte el, vagy az éhség őket. A levak aránylag könnyebben vészelték át a telet, elhullás nem volt, de tavastra gyakran leromlottak* 1951-ben 25 darab ló, 7 darab csikó alkotta az állományt* 1953-ban érte el a legnagyobb mennyiséget a lovak száma : 31 darab volt/*- még 6 csikó/. Ettől kezdve lényeges változás nem történt, nafcy* jából 20-30 között mozgott a lovak száma, nem volt kifizetődő nagyobb számban tartani, vagy tenyészteni lovat, hiszen a gépi munka kisegítőiként szerepeltek csak a fogato­­sok, s ma móginkább igy van. A kiöregedett lovak helyett felnevelik a csikókat, de számuk nem növekszik. 1958-ben pl. csökkent is. Szükség van még az igaerőre, főleg a szállításoknál, a talajművelőében egyre kebésbé használják fel a lovakat. - - - - - 1959-ben emelkedik a lovak szama., mivel a sek uj belépő magával vitte lovát is. Azóta újból csökken a számuk: 183, 160, 140, 131. 1950-től kezdődően beszélhetünk a termelőszövetkezetben állatállományról. Ekkor összesen 137 darab állatuk volt. A lovakon kívül sertés, tenyészkan, üsző, borjú volt az állatállományban. Ez évről-évre növekedett. Kezdetben a sertések száma volt a leg­nagyobb a gyfrs szaporulat eredményeként, de azért is, mivel aránylag leggyorsabban, legkönnyebben, legolcsóbban fel lehetett építeni egy sertóshizlalót./Ez ugyan^hama­­reean kicsinek is, korszerűtlennek is bizonyult./. 1950-ben 92 darab különböző korú és fajtájú vegyes-sertés alkotta az állományt. Ebből 20 darab hízósertés volt. 1951- ben nagyobb összeget fektettek be az állatállomány fejlesztésébe. Ekkor 203—ra növeke­dett a sertések száma. Ezek közül 115 hízósertés volt, 82 darab koca és különböző korú növendékállatok. 1952-ben számszerűleg nem növekedett lényeges mennyiséggel az állo­mány, viszont nagyon sok volt a koca, ami a szaporulat szempontjából volt fontos. Az 1953. évben az egész állatállomány 1000-1050 darabra tehető. Köztük 310 sertés, tehát jelentős helyen szerepelnek. A következő évben viszont igen magas volt az el­hullás, a szaporulat pedig kevés. Hiba volt az is, hogy nem gondoskodtak idejében a hiány pótlásáról, igy 166-ra csökkent az állomány. 1955-ben mintegy száz darabbal emelkedett számuk, 1966-ban viszont újból csökken. 1957-ben az eddigi legmagasabb számot éri el a sertésállomány:636 darab, amiből 247 darab a hízósertés, kiemelke­dően magas jövedelmet biztosítva a termelőszövetkezetnek. A következő évben számuk kissé csökkent, de 1959 óta 920 darabról 1962-ig 2030 darabra emelkedett a sertés­

Next

/
Thumbnails
Contents