Dr. Varga Lajos: Adatok a Via Commerciales nyomvonalához a Tiszazug keleti szélén (Tiszazug, 1964) / 0048-1964

~ 7 szerűség biztositja. - - - A kőkorszak! Körös-kultúrát i.e. a 4. évezredre teszik, a vonaldíszes kerámia korát i.e, a 3* évezred első felére /23«/a/. Ezek a kultúrák már nagy mennyiségben tartalmaznak homokkőből, vulkánikus kőzetekből, kvareitokből, gránitból, opálból készült munkaeszközöket, fegyvereket. Kellett lenni tehát valami kialakult gyakorlati-földrajzi ismeretnek és útvonalnak, amely mentén ide kerültek ezek a kőzetanyagok. Az i.e. 2-3 évezred fordulóján beköszöntött rézkorszak középső bodrogkereszturinak nevezett szakaszának temetőiről vagy aranyleleteiről készitett térképeket nézve /37*,l»sz-u kép, 40., 4. számú kép/, önkéntelenül piros ceruzáért nyul az ember, hogy a folyók mentén a fő közlekedési vonalakat behúzza. A 71 temetőből 1 temető van a Dunántulon, az is a Duna mellett, 2 temető van Erdélyben folyó mellett, 3 temető Szlovákiában szintén folyó mellett. Folyótól távol, a Duna-Tisza közén van egy temető. A többi 64 temető zöme /tehát a feltárt vagy ismert temetők 90,14 a/ a Tisza mentén húzódik le, kis részük a Tisza mellékfolyói mentén vagy közvetlen közelükben:Körösök, Maros, Szárazár, Berettyó, Bodrog, G-alga, Tápió. Jellegzetes Tisza menti őskul" tura volt a bodrogkereszturi kultmra, amelynek temetői Fényeslitkétől /a Tisza legészakibb kanyarulatától/ Zentáig majdnem egyenletesen oszolnak el. Gondoljunk arra is, hogy alig van feltárt rézkorszakbeli /Bodrogkere szturi kultura/ sir, illetve temető, amelyben ne találtak volna nagy számban márványgyöngyöket, kovapengét, kovaszilánkot, kvarckavicsókat, kovakést, rézárat, lapos simitókövet, réztüt, obszidián nyílhegyet, aranytárgyakat, rézkarperecet, ütőkövet, rézgyöngyöt, rézfokost, különféle rézcsákányokat, rézkést, nyéllyukas kőbaltát, őrlőkövet, tejkvarcot, réz laposbaltát stb-t /36.j 37»; 41«» 55*/* A felsorolásból tudatosan hagytam ki a cserépedényeket, cseréptárgyakat, mivel azok helyben is készülhettek az alföldi rézkorszakbeli telephelyeken. T.i. a rézkorszakbeli lelőhelyeket összehasonlítottam Magyarország, illetve a Kárpátmedönce lösz-térképével. Megállapítható, hogy vagy tipusos /valódi/ lö~ szös, vagy alföldilöszös, ritkábban pannóniai agyagos területeken vagy löszös táblák szélén /ez a leggyakoribb/ keletkeztek a rézkorszakbeli telephelyek, temetők. - - - Dr. Patay Pár^lapos lelkiismeretességgel leirt 71, a bodrogkereszturi kulturához tartozó temető /37«/ leletanyagának túlnyomó része cserépanyag. A cserépanyagok után következnek a részben pattintott, részben csiszolt kőeszközök /főleg az utóbbiak/. Legkevesebb a réztágy és természetszerűleg csak szórványos az aranytárgy. Hegyvidékről kellett szállítani a rezet nyers vagy feldolgozott állapotban, a kőeszközök anyagát, őrlőköveket, kvarckavicsokat, a sok ezernyi márvány gyöngyöt.- - - Ha Kalicz Nándor ugyancsak alapos tiszazugi tanulmányához /23./ mellékelt őskori telep-térképeket és azok felsorolt gazdag leletanyagát nézzük: folyamatos és sürü forgalom volt az alföld és a hegyvidék között. A forgalom viziforgalom volt, bár a Tiszazugot ért őskori hatásokat feltérképezve /62./, a Dunántulról és a Duna-Tisza közéről érkező hatások közvetítése jó részben szárazföldi közlekedéssel történt /ld. a vatyai kultura emlékeit a Tiszazugban/. Meg kell emlitenem, hogy Kalicz a rézkort 3 korszakra felosztva, a bodrogkereszturi kulturát a rézkor közepére teszi /23.,88"89.; 23./a/, de fent emiitett térkép-mellékletén a rézkor harmadik szakaszaként szerepel a bodrogkereezturi kultura /23«, a könyv végén közölt második térkép/. A tiszazugi rézkorszaki lelőhelyek többsége Kunszentmárton Szelevény— Csépa vonalán helyezkedik el, Tiszaug felé mér csökkennek a lelőhelyek és a Tisza jobb partján a Tiszazuggal szemben már csak a nyárlőrinci temető képviseli a rézkorszakot /37», 6l. és 1. számú kép/. - - B/ A Via commercialisra vonatkozó közvetlenebb régészet

i. okleveles és térképes adatok. A régészeti stb. adatok segítségével a nyomvonal megközelítő megállapítása