Dr. Varga Lajos: Adatok a Via Commerciales nyomvonalához a Tiszazug keleti szélén (Tiszazug, 1964) / 0048-1964
Nem vagyok nyelvész, de a népi halászatról olvasottak alapján felvetődött bennem a gondolat: a "varsány" szóban nem a "varsa" nevü halászó eszköz neve rejlik-e ? A település a Tisza árterületére nyugatra kiugró árvízmentes szinten volt. Élő Tisza vizével ma is rendelkeznek, a szabályozások előtt volt elegendő állóvizes, mocsaras területük is /ld. a XVIII.-XIXá. századi térképeket tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Muzeum Térképtárában/. Ez utóbbiakban még ma is szokásos a varsa /verse/ használata Magyarországon. Utána kellene pl. annak is nézni / ha még nem néztek utána, csak én nem tudok róla^ hogy a Kárpát-medencében több helyen egymástól távol kelet" kezett Yarsány, Varsád, Varsánd, Gyula-Varsánd, Fazekas-Varsánd, Ver~ send, Versény /esetleg:Verseg stb./ helységek területén van"*e, vagy volt-e varsával /versével/ való halászatra alkalmas viz. A halászfalvak egyben legtöbbször révhelyek is voltak, lakosaik révészek /ld. Alpár/. Ha a_ MjTosciani" népnév a honfoglalás előtt megvolt, akkor ez a nép már r^vészkedéssel is foglalkozott. Valószínűleg valami szarmata-jazyg töredéknép lehetett. A forgalmas révhely is eredményezhette, hogy Mátyás király 1469 t oben a kunokéihoz hasonló városjogokkal ruházza fel Varsány város lakóit /15», III.kötet 667*/» Ez az oklevéllel is igazolt töredéknép valószínűbbé teszi a Tiszavarsány - Tiszavárkony közötti rév folyamatos funkcionálását a népvándorlás és még előbb : a rómaiak idejében /a dák Burvista, Marcus Aurelius hadjáratai, gepida, hun, avar stb. kelet-nyugati irányú hadjáratok; Az itt később felsorolásra kerülő néhány fontos történelmi /okleveles/ bizonyíték alapján e területen a fő tiszai átkelő helynek évszázadokon keresztül a Tiszavarsány - Tiszavárkony közötti tiszai révet kell tartanunk. - - -YA pestről kiinduló, a Via commer" ->! cialison közlekedő hadak, királyi kiséreteka, kereskedők stb. Tiszavárkonynál keltek át a Tiszán és Tiszavarsány város /ma Rákócziujfalu/ térségében tértek rá a Via commercialis tiszántúli szakaszára. Az emiitett térségtől dél felé fordulva haladtak Martfű felé, majd Tiszaföldvártól keletre meneteltek az árvízmentes szinten Kunszentmárton felé^- - - A Via commercialis a Tiszazug keleti szélén vezetett. Természeti földrajzilag ugy tudnánk meghatározni a nyomvonalat, hogy ahol a Tiszazugba keletről és északkeletről benyúló Szolnoki-löszhát árvízmentes szintje érintkezett a Tiszazug árvizes, lepelhomokos, löszfélszigetes felszínével, de a Via commercialis e nyomvonalán még nem érvényesült az ujpleisztocén alföldilösz-hát nyugati szélén a folyók oldalozo eróziója, nincsenek ujholocén mocsaras mélyedések, morotvák, legfeljebb néhány ó-holocén morotvaroncs az erős feltöltődés állapotában /2.,509»/« A Via commercialistól nyugatra t.i. a tiszai ó-holocén /I.A-nak nevezett/ terasza kettős lépcsőfoku, ami megfelel az alsó- á és felső-holocénnek. Az alacsonyabb tengerszint feletti magasságú teraszon hagyományos régi település nincs, mivel ezeket a területeket elhagyott folyómedrek, morotvák vizes-sáros, tocsogós, zsombékos t hajlatai veszik körül és igy a falvak közötti és a keletre húzódó fő közlekedési ut /a Via cómmercialis/ felé a biztonságos járás, közlekedés nem volt biztosított. A falvak a Szolnoki-löszhát nyugatra —- a Tisza áradásterületébe nyúló félsziget szerű, kiugró magaslataira épültek, igy egymással is, a fő közlekedési útvonallal is biztosították a közlekedési összeköttetést, kikerülték a közbülső lapos Íveléseket /2., 515-516./. - - - Ezeket a falvak településére és közlekedésre alkalmas löszfélszigeteket a Szolnoki-löszhát felé egy-egy régi meder Ívelésének -— rendszerint már csak romjai határolják, nem egy esetben a feltöltődés végső állapotában. Az egykori mederre nemegyszer már csak az ivesen elhelyezkedő szikes talajfoltok utalnak /2., 516.; 11.; 12.; 13./. - - - Nem érthetünk azonban egyet azzal a nézettel, hogy a Szolnoki-löszhát ó-holocén szintjén azért nem települtek falvak, mert sokcsapadéku években a lapos részeket elöntötte a viz /2.,517./. A falvakat még a XU. század végén is a közeli vizhez
